Melyik árt jobban a léleknek, a stressz vagy a depresszió?

Írta: ,

Ahogy állandóvá válnak a fénytelen, ónszürke és hideg hónapok, úgy vesznek erőt néha rajtunk a rossz érzések és komor hangulatok. Télen könnyebb átmenetileg belesüppedni a melankóliába, az ingerküszöb alacsonyabb, kevésbé vagyunk toleránsak. Vajon a belső feszültség vagy a kóros melankólia árt jobban a szervezetnek? És mi van azokkal, akiknél már állandósult a konstans idegesség, vagy társává szegődött a mindennapokban is a szomorúság?

Szomorúságból depresszió lesz

Noha a szomorúságot át- és meg kell élni ahhoz, hogy az ember túllépjen a kritikus problémán, az érzés mélyülése és állandósága negatív fizikai hatásokat is okozhat a szervezetben. Ezek az alvási zavarokból, az állandó fáradtságérzetből és a kiegyensúlyozatlanságból erednek. A szomorúság és a depresszió nem ugyanaz, de ha az előző hosszabb periódusig fennáll, kialakulhat belőle a kóros mentális állapot.

A lehangoltság és letargia az étkezési szokásokra is kihat, általában étvágycsökkenést okoz. Ezzel szemben a stressz pont ellenkező hatást vált ki.

A konstans idegesség stresszevéshez vezet, mivel a szervezetet fokozottan igénybe veszi a feszült állapot, ami miatt késztetést érez több táplálék bevitelére. A depresszió az alvási szokásokat is befolyásolja, az alvásigény fokozódik, a fáradtságérzet mégis növekszik. A stressz viszont ellehetetleníti a nyugodt éjszakai pihenést, az álmatlanság és az alvászavar együtt jár vele.

A depresszióból stressz alakulhat ki

Ha a depresszió állandósul, ez kockázati tényezője a „törött szív szindrómának”, amelyet erős negatív érzelmi befolyás vált ki. A kórkép a cardiomyopathia egyik fajtája, és a szív ideiglenes betegségét jelenti. A szerv nagyobb lesz, a szívizomzat szenved sérülést, a tünetek pedig az infarktushoz hasonlóak. Amikor ez megtörténik, a test úgy érzékeli a bánatot, mint a stresszt, de ezt valójában a bánat intenzitása váltja ki. Mindez együttesen gyengíti az immunrendszert, a folyamat pedig stresszhormonokat, kortizolt és adrenalint szabadít fel, ezeknek a túltengése pedig magas vérnyomáshoz és emelkedett vércukorszinthez vezet.

Az eseti vagy átmeneti melankólia nem eredményez kardiomiopátiás szívproblémákat, de az állandósult idegesség, feszültség és stresszes állapot igen, tehát már az alapprobléma mellett sem szabad elsiklani.