Nem minden fekete-fehér, avagy 5 gondolkodást fejlesztő tipp

Írta: ,

Edward de Bono amerikai pszichológus szerint a gondolkodás fejleszthető, bárkiről is legyen szó. Az óvodáktól az afrikai falvak lakóin keresztül az igazgatótanácsi üléstermekig mindenki számára ajánl könyveiben módszereket. Cikkünk megírásához Nem minden fekete vagy fehér ‒ A kreatív gondolkodás természetrajza (HVG Könyvek, 2011.) című művét használtuk.

Nulla pozíció

1/5 Nulla pozíció

A nulla érték nélküli pozíciót jelent, mert nincs értéke. Fogalmára gondolkodásunkban is nagy szükségünk lenne, de ott nem létezik.

Nem fogjuk fel, amit nem tudunk felfogni. Amikor valaki azt mondja, hogy két alternatíva van, ez akár igaz is lehet. De ez a kijelentés inkább azt jelenti, hogy az illető csak két alternatívára tud gondolni, ezért nem lehet több.

Egy helyzetet vizsgálva általában a megszokott sémáink felé fordulunk, és képtelenek vagyunk észrevenni azokat a dolgokat, amiket eddig nem vettünk észre. Itt most a semlegességre gondolunk. Ezt nevezzük nulla pozíciónak.

Az információ, az észlelés befogadása után nem a szokásos sémák mentén haladunk. Megpróbálhatjuk arra edzeni az agyunkat és kifejleszteni egyre mélyebb figyelmet, ahol elmosódik a fekete és a fehér közti határ.

Készenlét

2/5 Készenlét

Képzelj el egy homokos tengerpartot, ahol a félálomban napozó nők közé észrevétlenül belopódzik egy csapat hosszú karú szelíd polip.

A polipok finoman megcsiklandoznak néhány napozó hölgyet.

A megcsiklandozottak nagyobb mértékben készek nevetni, mint azok, akiket nem csiklandoznak meg a polipok.

Az egyik nőt egyszerre két polip csiklandozza meg, és ő sikítozva felnevet.

Mindnyájan készenlétben vannak, ám vannak a készenlétnek fokozatai, aztán az inger egyszer csak átlépi a küszöböt, és kitör belőlünk a nevetés. Ilyenkor nem tudunk nem nevetni.

Intuíció

3/5 Intuíció

Arkhimédész éppen a fürdőkádban ült, amikor meztelenül kiugrott „Heuréka!” felkiáltással.

Az intuíció, az ihlet pillanata volt ez, az „aha-élmény”, amit mindnyájan jól ismerünk, amikor hirtelen elkezdjük másként látni a dolgokat.

A főútvonalon haladva nem feltétlenül jutunk el a mellékutakra.

De ha egyszer valahogy a mellékúton vagy annak közelében haladunk, egy pillanat alatt képesek vagyunk észrevenni valamit, ami csak innen észrevehető. 

Aszimmetria

4/5 Aszimmetria

Az aszimmetria a szimmetria hiánya. Ha az egyik lábunkon kék, a másikon piros zokni van, az aszimmetria.

Képzeld el, hogy valaki elindul a városban a barátja házához a szokásos útvonalon, az ismerős útszakaszokon. Búcsúzáskor a barátja egy sokkal rövidebb útvonalat javasol hazafelé.

A vendég odafelé nem találta volna meg ezt az utat, mert nem gondolta volna, hogy az egyik jelentéktelennek tűnő kis utca a barátja házához vezet. Amikor sémákat alkotunk, főútra és mellette sok-sok mellékútra gondolunk.

Nem szoktunk minden mellékútnál megállni, hogy felfedezzük, merre mehetünk, és ez természetes. Viszont ha a főútról valahogy a mellékútra érkezünk, visszatekintve belátjuk, hogy ez a rövidebb út

Sorrendiség

5/5 Sorrendiség

Igaz-e, hogy sorrendben kell haladnunk, amikor tanulunk valamit?

A hagyományos nézet szerint el kell olvasnunk mindent annak érdekében, hogy megkapjuk a témában elérhető tudás alapjait, aztán innen lépünk tovább.

Azonban a tudást elméletekbe, koncepciókba és észlelésekbe csomagolva kapjuk. A tudás olyan, mint a tárgyak az asztalon: játszhatunk a tárgyakkal.

A káoszelmélet szerint az elemek maguktól egymás mellé sorakoznak, önálló szerveződésre képesek.