Ezeket a heteket, hónapokat, egyszóval a tavaszt sokan automatikusan a megújulással, a frissességgel és az energikussal társítjuk. De mi történik akkor, ha ahelyett, hogy valóban élettel teliek lennénk, és a lelkünket is csupa pozitív gondolat járná át, sokkal inkább fáradtnak, túlterhelnek, lehangoltnak érezzük magunkat?
Ebben az esetben bizony könnyen lehet, hogy minket is érint a tavaszi fáradtság. Hogy mit is jelent ez pontosan, arról Tatai Csilla egészségpszichológust kérdeztük.
A szakértő:
Tatai Csilla
egészségpszichológus
Fotó: pszichologustataicsilla.hu
Nem betegség, mégis sok kellemetlenséggel járhat
A tavaszi fáradtság hatására könnyen előfordulhat, hogy betegnek érezzük magunkat, a közhiedelemmel ellentétben azonban nem teljesen erről van szó.
„A tavaszi fáradtság nem egy hivatalos betegségkategória, nem szerepel sem a hazai, sem a nemzetközi nozológiai rendszerekben, azaz nem adható és nem kaphatunk ilyen diagnózist. Ugyanakkor egy nagyon is valós, sokakat érintő jelenségről, megélésről beszélhetünk. Ilyenkor, a tavasz beköszöntével sokan érezhetik magukat kimerültnek, fáradtnak, megélhetnek fásultságot, motiválatlanságot, energiahiányt, kedvtelenséget is akár”
– mondja az egészségpszichológus.
A tavasz nem biztos, hogy egyet jelent a megújulással
Igaz, hogy a tavasz és a megújulás közé gyakran hajlamosak vagyunk egyenlőségjelet tenni, míg az őszhöz és a télhez az elmúlást társítani, az élet sokszor, többek közt ebben az esetben sem feltétlenül ezt igazolja. „Bár azt gondolnánk, tipikusan az őszi-téli időszakban jellemző a fáradtság, fásultság, szomorúság, lehangoltság (és ezt sokszor szezonális depressziónak címkézzük), valójában sokakon pont a téli időszak vége után, a tavasz beköszöntével lesz úrrá ez az állapot.”
„Ennek egyik fő oka, hogy a szervezet nincs felkészülve a változásra, a téli időszak végére a vitaminraktárak kimerültek, és bizonyos hormonális változások (pl. a téli időszak alatti csökkent szerotoninszint) is közrejátszanak. Sokaknál rátevődhet még erre a fokozott munkahelyi stressz, a fokozott hajtás, a szellemi igénybevétel és/vagy a magánéleti problémák is, felerősítve a tavaszi fáradtság cseppet sem kellemes tüneteit.”
Ideje, hogy jobban figyeljünk magunkra
Az ideális természetesen az lenne, ha egész évben tudatosan törekednénk arra, hogy kiegyensúlyozottak legyünk, és jól érezzük magunkat a bőrünkben, de a mai rohanó világban ez sokunkra nem igaz. Ezekben a hónapokban azonban a testünk különösen nagy eséllyel adhatja jelét annak, hogy ideje valóban minőségi időt szánni magunkra.
„A tavaszi fáradtság tünetegyüttese sürgetően felhívja a figyelmet arra, hogy törődjünk többet magunkkal, figyeljünk jobban oda jobban a testi-lelki egészségünkre. Érdemes ilyenkor minél több időt tölteni a szabadban, a levegőn lenni (ezalatt több napfényhez is jut a szervezetünk).
A természetjárás, túrázás vagy akár csak egy kellemes séta vagy kerékpározás erőteljes vitalizáló hatással bír. Nem feltétlenül szükséges hosszú órákon át fárasztó edzőtermi edzésekkel terhelnünk a szervezetünket (hiszen az még inkább kontraproduktív tud lenni) ahhoz, hogy kiaknázhassuk a mozgás jótékony, pozitív hatásait.
Célszerű ilyenkor a táplálkozásra is fokozottan figyelni, hiszen az egészséges, változatos táplálkozás adja a testi-lelki, azaz a teljes egészség és jóllét egyik alappillérét. A tavaszi időszak alatt ajánlott a zsírosabb, nehezebben emészthető, szénhidrátdús ételek helyett a könnyebb és vitaminban bővelkedő fogásokat előnyben részesíteni.
A szélsőséges, drasztikus divat- és villámdiéták helyett a kiegyensúlyozott, változatos, valamennyi élelmiszertípust megfelelő arányban tartalmazó étrendet érdemesebb választani. Törekedjünk arra, hogy sok idényzöldséget és helyi, szezonális gyümölcsöt fogyasszunk.
„Törekedjünk arra is, hogy elsősorban természetes alapanyagokól, élelmiszerekből vigyük be a szükséges vitaminokat és ásványi anyagokat, ugyanakkor érdemes lehet valamilyen multivitamin készítménnyel, táplálékkiegészítővel is megtámogatni. ”
A folyadékbevitelről se feledkezzünk meg, de azt víz, természetesen ízesített víz, tea, gyógytea formájában érdemes bevinni, óvakodjunk a túlzásba vitt stimulánsoktól, a túl sok kóla, kávé, energiaital nem segít. (Utóbbiak túlzott mértékben történő bevitele rendszerint amúgy is -és legfeljebb- úgymond ,,csak elnyomják” a fáradtságot, ráadásul komolyan fennáll a hozzászokás és a függőség kialakulásának veszélye.)”
Az alvás is sokat számít
„Fontos az alvásra is odafigyelni. Napi 7-9 óra az ajánlott alvásmennyiség, az ennél kevesebb alvásból fakadó krónikus alvásdeficit számos egészségügyi kockázattal jár, de a túl sok alvás is kedvezőtlen hatással bír. A túlzásba vitt (napi 9-10-12 óra) alvás után sok esetben nem érzi magát az ember kipihentnek, éppen ellenkezőleg, szubjektíven sokkal nagyobb fáradtságérzetet élhet meg.
Vegyük figyelembe követni a cirkadián ritmusunkat, próbáljunk minden nap kb azonos időpontban felkelni és elaludni (és igen, ez a hétvégére is vonatkozik!). A rendszertelenség és a cirkadián ritmus nagymértékű felborulása komolyan meg/összezavarhatja a szervezet működését, szintén csak elmélyítve a fáradtságérzetet.”
A lelkünkre is gondoljunk
Ahogyan arról már korábban is szó esett, tényleg fontos, hogy a lelkünkkel is törődjünk. „Ne feledkezzünk meg a további pszichés vetületekről sem! A lelki oldalt megtámogathatjuk még különféle stresszkezelő technikák elsajátításával és alkalmazásával. Ilyen lehet például a rendszeres relaxáció, meditáció, autogén tréning, mindfulness. Ebben az időszakban kiemelten fontos szerepet kap az öngondoskodás, az önmagunkkal való foglalkozás, törődés.
„Előfordulhat, hogy a tavasz beköszönte és a tavaszi fáradtság megélése valakinek egybeesik aktuálisan életének egy másik, más szempontok miatt nehéz időszakával, életszakaszával, élethelyzetével, krízisével (pl. gyász, válás, szakítás, költözés, munkahelyváltás, munkahelyi konfliktusok, család vagy egyéni életciklusváltások, stb.)”
Így fokozottan megterhelő időszak lehet ez, ami igencsak igénybe veszi a belső lelki erőforrásokat és a megküzdési kapacitásunkat. Ilyen esetben (és ennek a krízishelyzetnek az áthidalása érdekében) még lényegesebb a testi-lelki jóllétünkre tudatos(abb)an és fokozott(abb)an odafigyelnünk, ilyenkor is kulcsfontosságú szerepet kap az önismeret, melyben kérhetjük pszichológus szakember segítségét, támogatását.
Ne hagyjuk, hogy tartósan velünk maradjon
Szerencsére szó sincs arról, hogy a tavaszi fáradtságnak feltétlenül sokáig velünk kellene maradnia, sőt! „A tavaszi fáradtság többségében, néhány – korábban már említett – szempontot figyelembe véve viszonylag hamar leküzdhető (mi több: akár megelőzhető is!). Gond akkor jelentkezhet, ha ez az állapot tartósan fennmarad, elhúzódik (hetekig, hónapokig), és/vagy az állapot mélyül, súlyosbodik, netalán szuicid (öngyilkossággal kapcsolatos) gondolatok, késztetések is jelentkeznek. Ha régebb óta tartó depresszív állapotot, folyamatos szomorúságot, levertséget, céltalanságot (amelyet a külső tényezők nem befolyásolnak), az alvásigény és az étvágy akaratlanul, bármely irányba történő szélsőséges megváltozását tapasztalja az egyén, mindenképp érdemes szakemberhez (orvoshoz, pszichológushoz) fordulni (szuicid gondolatok, késztetés esetén mielőbb krízisambulanciát felkeresni)!” – teszi hozzá a szakértő.
Nyitókép: eclipse_images/istockphoto.com