5 negatív mondat, amit soha ne mondj magadnak – inkább fogalmazd át

Szőke Angéla
Írta: ,

Hányszor mondtad már magadnak reggel a tükörbe nézve, hogy „úristen, hogy nézek ki?” Egész nap állandó kommunikációt folytatunk önmagunkkal. A szavaknak pedig ereje van, még akkor is, ha nem mondjuk ki őket hangosan, csak a fejünkben fogalmazódnak meg. Ha már a nap elején egy ilyen negatív megjegyzéssel indítunk, azzal az egész napunk hangulatát meghatározzuk.

Érdekes módon másokkal sokkal megengedőbbek vagyunk, mint magunkkal, elvégre egyik kolléganőnknek sosem mondanánk, hogy „szörnyen áll neked ez a ruha”, magunkat pedig folyamatosan kritizáljuk. Itt az ideje ennek véget vetni – nézzük, mit mondjuk inkább az alábbi öt negatív, önostorozó frázis helyett!

1. Mekkora hülye vagyok!

Ha tippelnem kellene, hányszor mondtam már ezt magamnak, egészen biztosan hatszámjegyű szám jönne ki. Ha kijelentjük, hogy hülyék vagyunk, az a fejünkben megmásíthatatlan, végleges tényként hangzik. Egy állításnak, amelyben nincs utalás és remény a változásra. Igaz a mondás, miszerint ha valamit sokat ismételgetünk, akkor azt egy idő után elhisszük. Ijesztő, de tényleg így van.

Viszont ezt pozitív irányba is használhatjuk, így ahelyett, hogy „hülye vagyok”, próbáljuk azt mondani magunknak, hogy „most éppen hülyén viselkedem”, vagy „ezt most nem értem”.

2. Az egész az én hibám

Hagyjuk az „önbíráskodást”, ami ebben az esetben azt jelenti, hogy önmagunkat bíráljuk és degradáljuk. Nemes dolog egy baklövésért vagy mulasztásért teljes felelősséget vállalni, de ne hozzuk magunkat olyan helyzetbe, ahol véglegesen pálcát törünk a saját fejünk felett. Mindenki követ el hibákat, nagyon ritka az olyan eset, amikor valóban egyedül mi vagyunk okolhatóak egy melléfogásért. Éppen ezért ilyenkor mondjuk inkább azt, hogy „részem volt a történtekben és ezért felelősséget vállalok.

Kép forrása: pexels.com

3. Miért nem lehetek én is olyan, mint ő?

Mindannyian beleesünk abba a hibába, hogy másokhoz hasonlítgatjuk magunkat és ez sosem szül mást, csak keserűséget. Főleg a mai, közösségi médiával átitatott kirakatvilágunkban nehéz megállni ezt. A kísértés nagy, hiszen úton-útfélen szembejön velünk online egy nálunk sikeresebb volt osztálytárs, vagy egy nádszálkarcsú Instagram-modell, aki éppen a Bahamákon napozik a tengerparton, miközben mi az unalmas munkanapunk végét várjuk a hideg télben. Ilyenkor kerekedjünk felül az irigységen és mondjuk inkább azt, hogy „örülök, hogy boldogok, én is boldog vagyok.