Mit közvetítenek számunkra a halálközeli élmények?

Írta: ,

A halál a modern nyugati kultúrában épp akkora tabu, mint amekkora a fájdalom – minden úton-módon megpróbáljuk elkerülni őket. Mivel a halál tényéről is furcsa beszélni, gyakran bugyutának bélyegzik meg azokat, akik a halálközeli élményekkel érdemben foglalkoznak.

Halálközeli élmények

Dacára annak, hogy mindenkinek van olyan ismerőse, aki – ha nem is átélte, de – már hallott a halálközeli élményekről, még mindig vészjóslóan keveset tudunk erről a különlegességről. Több tartalmas könyv is született a témában (a téma atyjának Raymond Moody-t tekintik), s ezek olvasása után egytől egyig hasznos tanulságokat vonhatunk le.

Sajnos annak ellenére, hogy nem fantazmagóriákról, hanem valós esetekről, interjúkról, pontos idézetekről beszélünk, még mindig számtalan módon próbálják támadni a beszámolókat.

Bár magát a halálközeli élményt a tudományos oldalon állók is elismerik, ők többségükben különféle biológiai folyamatokkal magyarázzák a történéseket. De vajon milyen magyarázat lehet arra, ha egy egész életében vak személy az életmentő beavatkozást után pontos leírást ad az őt kezelőkről?

Nem kell félni a haláltól

Az első, és legfontosabb pont, amit megtanulhatunk a halálközeli élményekből az, hogy egyáltalán nem kell félnünk ettől a változástól. Ha valóban tovább élünk, miután elhagytuk a földi porhüvelyünket, akkor az azt jelenti, hogy csak az itt élőknek lesz nehéz az elfogadás.

Amennyiben lehet hinni a beszámolóknak, a túlvilágon csodás élet, mindent átívelő megbocsátás, szeretet vár ránk, továbbá azok a személyek, akik előttünk búcsúztak ettől a dimenziótól.

Természetes, hogy valamilyen szinten mindenki fél a haláltól, hiszen az olyasvalami, amit ez idáig nem tapasztaltunk – vagy, legalábbis nem emlékszünk rá.

Ennek ellenére a halál is bekövetkezik, akárcsak az öregedés, aminek éppúgy nem tudunk gátat szabni.