Miért van felnőttként sokkal kevesebb barátunk?

Írta: ,

A barátság egy örökérvényű és életre szóló dolog – legalábbis a nagykönyvekben. Ezzel szemben a valóságban legtöbbször azt tapasztaljuk, ahogy múlik az idő, úgy lesz egyre kevesebb barátunk. De miért?

Kevesebb a szabadidőnk

1/6 Kevesebb a szabadidőnk

Napjainkban nem feltétlenül mondhatjuk el, hogy a tanulóknak, kamaszoknak olyan rengeteg szabadidejük lenne. Egyre több az elvárás, a követelmény, kiéleződik a versenyhelyzet, hétvégén és nyáron pedig ott a diákmunka.

De egészen addig, amíg ez nem köszönt be, meglehetősen sok idő jut a pihenésre. Nem kapunk mindennap házi feladatot, sok a szünet, a nyárról nem is beszélve. Bár vannak kötelező teendőink, nagyvonalakban a szocializálódásra, ismerkedésre, barátkozásra kell koncentrálnunk.


Összeegyeztethető a munka a tanulással? Utánajártunk!


Van, akinek ez könnyebben megy, van, akinek nehezebben, de azt szinte mindenki elmondhatja magáról, hogy iskolásként volt a legtöbb barátja, haverja.

Felnőttkorban minden megváltozik: beindulnak a váltott műszakos munkák, elmaradnak a hétvégi kiruccanások, és szépen lassan azt vesszük észre, hogy jóformán nem maradt barátunk.

Nem veszünk részt új programokon

2/6 Nem veszünk részt új programokon

Még mindig vissza kell kanyarodnunk az iskolás évekhez, hiszen ott legalább hetente szembesültünk a különféle programokkal. Az intézmény szintjén is gyakoriak voltak a rendezvények, de mindenki járt legalább egy szakkörre, fakultációra.

A közös érdeklődési kör megadta az első beszélgetések alapjait, illetve magát a lehetőséget is, hogy korunkhoz passzoló társaságban mulathassuk az időt.

Katasztrófának éreztük, ha nem mehettünk el az iskolai bulikba, hiszen az óriási társadalmi eseménynek számított. Felnőttként már nem csupán a kevesebb szabadidő, az alábbhagyó kedv is közbeszól az új programokon történő részvétellel szemben.

Már messze nem tragédia, ha a hétvégét otthon töltjük, ha kimaradunk egy városi rendezvényből, vagy egyszerűen nem teszünk eleget a banda meghívásának.

Megváltoznak az értékeink

3/6 Megváltoznak az értékeink

A korral együtt jár az értékrend megváltozása is, ami az egyik legcsodásabb és leglátványosabb fejlődés az életünk során. Ez a változás végbemehet nagyon feltűnően, vagy szép fokozatosan, valamilyen kiváltó ok miatt, vagy annak hiányában.

Mindenkinek van olyan gyerekkori barátja, akivel manapság már nem találna közös témát, nem tudna vele órákat eltölteni, még akkor sem, ha gyerekként elválaszthatatlanok voltak.

Nem csak a barátokra igaz ez, az egykori szerelmek szintén kiválthatják a furcsa, elutasító érzéseket. Ennek az oka a természetes változás és az, hogy a fejlődés nem mindig egy irányba tart.

Ha egy barátunk nem ugyanazon az úton halad, amin mi, akkor egyszer garantáltan ki fog ütközni a köztünk feszülő ellentét, és megkezdődik az eltávolodás

Kevésbé vagyunk nyitottak

4/6 Kevésbé vagyunk nyitottak

Amikor az ember megtalálja a nagy Őt, akkor természetes módon távolságot fog tartani a többiektől.

Ezt részben a rózsaszín köd okozza (ami egyébként kicsit alább fog hagyni, de csak az igaz barátok várják ki a szükséges időtartamot), részben pedig az időnként túlságosan szoros kötődés.

Tipikus, hogy az egymásra találó párocska akár évekre eltűnik a közéletből, aktuálisan egyszerűen nem nyitottak a társaság többi tagjára, az új barátokra pedig főleg.

Lehet, hogy mindez nem ilyen látványos, a felek közösen, külön-külön is kimozdulnak, de szinte egy burokban élnek, amit egyébként ők maguk felettébb élveznek.

Amikor elkötelezzük magunkat, gyakran élből felére redukáljuk a lehetséges barátjelöltek számát: a férfiak a legtöbb esetben lekerülnek a listáról. 

Úgy érezzük, nincs szükségünk barátokra

5/6 Úgy érezzük, nincs szükségünk barátokra

Ha teljes az életünk, akkor könnyen érezhetjük, hogy nincs szükségünk új emberekre, barátokra.

Fiatalon ezt el se tudjuk képzelni, hiszen mindenhova barátokkal megyünk, az iskolától kezdve a bulikon át egészen a nyaralásig. Ehhez képest felnőttként a legtöbben másfajta rutint alakítanak ki.

Beindul a munkába járás, az építkezés, na és persze az otthoni teendők is ránk hárulnak. Ha megtaláltuk életünk szerelmét, akkor igyekszünk a szabadidőnket is vele tölteni, hiszen ahogy már írtuk, abból általában nincs sok.

Végül, de nem utolsó sorban, amikor új taggal bővül a család, akkor még jobban lecsökken a barátokra szánható órák száma. Persze sokan éppen ezekben az új élethelyzetekben akadnak hasonló cipőben járó ismerősökre, sajnos ezek a kapcsolatok ritkán szólnak hosszútávra. 

Nem akarunk megfelelni további elvárásoknak

6/6 Nem akarunk megfelelni további elvárásoknak

A barátság, mint minden normális emberi kapcsolat, elvárásokkal és időnként lemondásokkal jár. Nem csupán a saját, gyakran igen képlékeny életünkhöz kell alkalmazkodnunk, hiszen a barátunk esetében ugyanezeket a szempontokat szükséges figyelembe vennünk.

Ez sok felnőtt számára rettentően nehéz, nem véletlen, hogy egyesek képtelenek az egyébként működőképes párkapcsolatukban megmaradni. Lényegében a barátságok is egyfajta kapcsolatok, felnőttként sokszor mélyebbre hatóak és átgondoltabbak, mint korábban.

Mindazonáltal sokkal több külső tényezőt kell elviselniük, hiszen már nem kamaszkori problémákkal nézünk szembe, hanem sokszor az igazán nagybetűs élet komoly gondjaival. Ilyenkor mindenképpen jól jön valaki, akire feltétel nélkül támaszkodhatunk, akkor is, ha néha nehéznek tűnik a barátokra szánt idő megszervezése.