Melyik a legstresszesebb életkor? A kutatás nem okozott meglepetést

Írta: ,

Ha úgy érzed, hogy fősuli/egyetem után hirtelen minden rád szakadt, ne aggódj – mindannyian próbálunk élve maradni ennek a való életnek nevezett horrorfilmben, és egyikünknek sem sikerül túl könnyen. A húszas éveink most már tudományosan is a legnehezebb időszakunk az életünkben – egy új kutatás bebizonyította, hogy nem mi vagyunk nyápicok, hanem egyszerűen nagyon nehéz fiatal felnőttnek lenni.

Nem a mi hibánk Kép forrása: lillyunique.tumblr.com

1/4 Nem a mi hibánk

A Happify és a Harvard Buisness Review folyóirat közösen készítette azt a kutatást, amely végre bebizonyította: tényleg nem velünk van a baj, egyszerűen csak nehéz dolgunk van ebben az életszakaszban, ha érvényesülni szeretnénk.

A tinédzserkor és a harmincas mérföldkő közötti évek mindenkit megviselnek, méghozzá nem is akárhogyan – és nem is azért, mert sokkal nehezebbek, mint mondjuk a harminctól negyvenéves korig tartó szakasz, hanem azért, mert még nem tanultuk meg, hogyan kezeljük a stresszt.

Kikerülünk a fészekből Kép forrása: blog.freepeople.com

2/4 Kikerülünk a fészekből

A kutatáshoz 88 ezer embert kérdeztek meg mindenféle korosztályból, és kiderült, hogy a huszonévesekre hárul a legnagyobb stressz – ez azonban nem azt jelenti, hogy ilyenkor ér minket a legtöbb probléma, hanem azt, hogy még nem vagyunk hozzászokva.

A viszonylag gondtalan tizenéves egyszercsak elkerül a szülőktől, hogy tanuljon vagy dolgozzon, a stressz-szintje pedig olyan hirtelen nő meg, hogy a szervezete képtelen megbirkózni vele.

A stressz folyamatosan növekszik a harmincas és negyvenes korosztálynál is, de már nem olyan élesen ível felfelé, mint a húszas éveinkben.

Nehéz felnőni, de megéri Kép forrása: blog.freepeople.com

3/4 Nehéz felnőni, de megéri

A kutatás azt is kimutatta, hogy a húszas éveink elejétől egészen a harmincas éveink elejéig hatalmas mennyiségű negatív érzelem zuhan ránk, amivel a testünk nehezebben birkózik meg, mint a későbbi magasabb, de egyenletesen emelkedő stressz-szinttel.

Ugyanehhez a negatív érzelem áradathoz kevés pozitív társul, ez a tendencia pedig egészen a harmincas éveink közepéig kitart. Ekkor megtanuljuk helyén kezelni az érzéseinket, feldolgozzuk a velünk történteket, és nem ülünk többet a problémákon, sajnálva magunkat – ahogyan a húszas éveinkben hajlamosak vagyunk.

A „quarter life krízis” Kép forrása: blog.freepeople.com

4/4 A „quarter life krízis”

Ennek a rengeteg stressznek és a hirtelen ránk szakadt nagybetűs Életnek köszönhető, hogy sokan 20-25 éves korunkban úgynevezett quarter life krízisen esünk át – azaz hirtelen úgy érezzük, nem tart sehová az életünk, nem értünk semmihez, és egészen eddig rossz irányba haladtunk.

Ez egyébként nem feltétlenül rossz dolog – rákényszerít, hogy változtass, mert nyilvánvalóan nem érzed jól magad ott, ahol vagy.

Ha úgy érzed, hogy megrekedtél, és nem élvezed az életed, csak úgy tudsz kitörni a dologból, ha nyitsz az új felé, és végre olyan dolgokkal kezdesz el foglalkozni, amik nem a régi, tizenéves, hanem a felnőtt személyiségedhez illenek.

Forrás: stylecaster.com