Koronavírus: Ezt teheti az agyaddal a szociális távolságtartás

Nagy Niki
Írta: ,

Ha betartod a javaslatokat, és az új koronavírus-járvány miatt leginkább otthon maradsz, nem találkozol a barátaiddal és / vagy a családoddal, az bizony egy idő után komolyan megviselheti a lelkivilágodat. Ami az elején még jónak tűnik (egész nap pizsamában, kevesebb munka, filmnézés, sorozatozás), az hamar nyomasztóvá válik. Szakértők szerint ilyenkor rengeteg folyamat lejátszódhat az agyban, és nagyon egyénfüggő, hogy jól vagy rosszul viseled-e a bezártságot.

Mi, emberi lények alapvetően társas kapcsolatokra vagyunk berendezkedve, ezért a hosszabb ideig tartó magány megviselhet minket, akkor is, ha ez történetesen társas magány – nem mindegy ugyanis, hogy ugyanazzal az egy-két-három emberrel vagyunk összezárva nap mint nap, vagy tudunk a barátainkkal, tágabb családunkkal is találkozni.

A legrosszabb helyzetben kétségtelenül azok vannak, akik egyedül élnek, hiszen ők tényleg akár heteket tölthetnek teljesen magukban, ami komoly mentális következményekkel járhat.

Korábbi kutatások kimutatták, hogy a teljes izoláció akár már két hét után is súlyos következményekkel járhat: igaz, csak egérkísérleteken, de egyértelműen bebizonyították, hogy már ilyen rövid idő után is olyan vegyületeket kezd el termelni az agy, amelyek agresszívebbé, érzékenyebbé, magas stressz-szintre hajlamosabbá tették az állatokat. Egy 2012-es, szintén egereken végzett kutatásból az derült ki, hogy nyolc hétnyi elszigeteltség már hatással van az agy mielintermelését azokon a területeken, ahol az összetett érzelemkifejezéssel kapcsolatos folyamatok zajlanak. Persze az állatokat teljesen elzárták minden ingertől, ez nem ugyanaz, mint olyan háztartásban élni, ahol azért tévé, internet és telefon még van, de jól látszik, milyen érzékeny az agyunk arra, ha nem kap elég szociális ingert.

suteren/depositphotos.com

Ami az érzelmeket illeti, egyénenként változhat az, hogy ki hogyan dolgozza fel a hosszabb ideig tartó, szociális kapcsolatokban és érintkezésekben szegény időszakot. Valójában attól függ minden, hogy az emberben melyik érzés erősebb: a félelem vagy az igazságtalanság érzete. 

Az első csoportba azok tartoznak, akik úgy gondolják, hogy a magány megvédi őket a vírussal szemben, így tulajdonképpen biztonságban érzik magukat elszigetelve másoktól. Számukra a magány egyfajta megnyugvást ad, elvesz a stresszből, nem pedig hozzáad.

A másik csoportba azok tartoznak, akik szerint az izoláció egy túlzott intézkedés, nem látják értelmét – lehet, hogy szót fogadnak, és nem mászkálnak el, de nincs félelemérzetük a vírussal kapcsolatban, ezért nem is stresszmentesíti őket a magány. Ők általában nagyobb stresszként élik meg az egyedüllétet, és veszélyben is lehetnek olyan mentális problémák kialakulására, mint a depresszió vagy a szorongás.

Pszichológusok szerint a hosszú ideig egyedül töltött periódus közben és után az emberek különböző tüneteket mutathatnak: pánikot, légzési nehézségeket, paranoiát, unalmat, frusztrációt, esetleg félelmet is.

Ritkábban, de előfordul, hogy deperszonalizáción esnek át, ami azt jelenti, hogy úgy érzik: a gondolataik, a tetteik nem a sajátjaik, tőlük függetlenül léteznek.

Szakértők szerint egy ilyen karantén lelki következményeit enyhíteni lehet a szociális érintkezéssel, még akkor is, ha ez csak online vagy a telefonon történhet meg. Ha valaki nagyon magányosnak érzi magát, vagy elhatalmasodnak rajta a szorongó gondolatok, hívjon fel valakit, akit szeret, és akiben megbízik – már maga a kapcsolattartás is nagyon sokat segíthet egy ilyen helyzetben. Nem érdemes elzárkózni, nyitni kell az ismerősök, barátok, család felé, így lehet megelőzni, hogy komoly mentális sérülések nélkül megússzuk ezt az időszakot.

Fókuszban

Ideje lenne mindenkinek áttérni! Az NKM E-számla jó a környezetnek, az ügyfélnek és most a kórháznak is

Így tanítsd meg a gyerekednek, mi a jó és a rossz érintés

Egy mobil, amivel bátran villoghatsz, de nem kerül egy vagyonba

Tiszta lakás, ragyogó jókedv