Jobb vagyok, mint az átlagemberek – 3 jótékony hazugság, amivel magunkat traktáljuk

Írta: ,

A pszichológusok szerint a mentális egészség előfeltétele a valóság megkülönböztetésének képessége a fantáziától. Aki valótlant állít, folyamatosan füllent vagy ferdít, azt kóros hazudozónak nevezik az orvosok. Ám van olyan eset, amikor kimondottan jót tesz a pszichénknek, ha nagyot mondunk magunknak. Bizony, létezik olyan önámítás, ami nem elítélendő, és te is jól jársz vele, ha gyakorlod.

1988-ban Dr. Shelley Taylor pszichológus és kollégája, Dr. Jonathon Brown tanulmányt írt a téveszmékről és hallucinációkról. Abban szerepel egy olyan radikális hipotézis, amely szerint bizonyos önbecsapások kulcsfontosságúak lehetnek a mentális egészség szempontjából. Dr. Taylor „pozitív illúzióknak” nevezte azokat az egészséges hazugságokat, amelyek produktívan hatnak az önképünkre, munkahelyi teljesítményünkre vagy a másokkal való viszonyunkra. A tételt és a metódus hatékonyságát azóta is vizsgálják. A doktornő eredeti koncepcióját tekintve a pozitív self-mantrák a következő kategóriákba sorolhatóak.

1. „Jobb vagyok, mint az átlagemberek.”

A professzor asszony különböző pszichológiai tanulmányokból származó bizonyítékokat idézett fel, miszerint az emberek többsége inkább a pozitív tulajdonságokat tekinti identitása lényegi részének, miközben figyelmen kívül hagyja a negatív sajátságokat. Legtöbben meg vagyunk győződve arról, hogy jobbak vagyunk, mint az átlag, de ezt pszichológiailag nem kórosan nagy egónak, hanem egészséges kognitív torzításnak nevezik.

Úgy tűnik, ha valamit sokszor hangoztatnak, abban van igazság, mert ez az önépítő ráolvasás valóban növeli az önbecsülést. A szaknyelv ezt „fölény illúziónak” hívja. A tesztek és kísérletek szerint az emberek a tézist kiterjesztik a szeretteikre is – ami egyfajta magyarázatot ad arra, hogy a szerelem miért vak sokszor, és a gyermekeinket miért látjuk tökéletesnek.

A legújabb kutatások úgy találták, hogy az „átlagnál jobb vagyok” nézőpont olyan értékes tulajdonságokat erősít, mint a becsületesség, kedvesség, felelősség és intelligencia.

Ugyanis, amiről meg vagyunk győződve, ahhoz még tudat alatt is próbáljuk tartani magunkat.

2. „Ura vagyok a sorsomnak.”

A legtöbb ember számára megnyugtató az a gondolat, hogy minden téren kontrollálja a saját életét. A pszichológusok évtizedekkel ezelőtt megállapították, hogy a személyes kontrollban betöltött hit kapcsolódik mind a mentális, mind a fizikai egészség eredményeihez, tehát a saját magunkba vetett – akár túlzó – bizalom egyértelműen hasznos. Az elmélet egyértelműen kiáll a szabad akarat ideája mellett, vagyis mindenki a saját sorsának kovácsa, és nincs olyan, hogy szerencse vagy fatalizmus, sorsszerűség vagy karma.