Jobb vagyok, mint az átlagemberek – 3 jótékony hazugság, amivel magunkat traktáljuk

Marity Mira
Írta: ,
Jobb vagyok, mint az átlagemberek – 3 jótékony hazugság, amivel magunkat traktáljuk

Kép forrása: bnenin/Depositphotos.com

A pszichológusok szerint a mentális egészség előfeltétele a valóság megkülönböztetésének képessége a fantáziától. Aki valótlant állít, folyamatosan füllent vagy ferdít, azt kóros hazudozónak nevezik az orvosok. Ám van olyan eset, amikor kimondottan jót tesz a pszichénknek, ha nagyot mondunk magunknak. Bizony, létezik olyan önámítás, ami nem elítélendő, és te is jól jársz vele, ha gyakorlod.

1988-ban Dr. Shelley Taylor pszichológus és kollégája, Dr. Jonathon Brown tanulmányt írt a téveszmékről és hallucinációkról. Abban szerepel egy olyan radikális hipotézis, amely szerint bizonyos önbecsapások kulcsfontosságúak lehetnek a mentális egészség szempontjából. Dr. Taylor „pozitív illúzióknak” nevezte azokat az egészséges hazugságokat, amelyek produktívan hatnak az önképünkre, munkahelyi teljesítményünkre vagy a másokkal való viszonyunkra. A tételt és a metódus hatékonyságát azóta is vizsgálják. A doktornő eredeti koncepcióját tekintve a pozitív self-mantrák a következő kategóriákba sorolhatóak.

1. „Jobb vagyok, mint az átlagemberek.”

A professzor asszony különböző pszichológiai tanulmányokból származó bizonyítékokat idézett fel, miszerint az emberek többsége inkább a pozitív tulajdonságokat tekinti identitása lényegi részének, miközben figyelmen kívül hagyja a negatív sajátságokat. Legtöbben meg vagyunk győződve arról, hogy jobbak vagyunk, mint az átlag, de ezt pszichológiailag nem kórosan nagy egónak, hanem egészséges kognitív torzításnak nevezik.

Jobb vagyok, mint az átlagemberek – 3 jótékony hazugság, amivel magunkat traktáljuk

Úgy tűnik, ha valamit sokszor hangoztatnak, abban van igazság, mert ez az önépítő ráolvasás valóban növeli az önbecsülést. A szaknyelv ezt „fölény illúziónak” hívja. A tesztek és kísérletek szerint az emberek a tézist kiterjesztik a szeretteikre is – ami egyfajta magyarázatot ad arra, hogy a szerelem miért vak sokszor, és a gyermekeinket miért látjuk tökéletesnek.

A legújabb kutatások úgy találták, hogy az „átlagnál jobb vagyok” nézőpont olyan értékes tulajdonságokat erősít, mint a becsületesség, kedvesség, felelősség és intelligencia.

Ugyanis, amiről meg vagyunk győződve, ahhoz még tudat alatt is próbáljuk tartani magunkat.

2. „Ura vagyok a sorsomnak.”

A legtöbb ember számára megnyugtató az a gondolat, hogy minden téren kontrollálja a saját életét. A pszichológusok évtizedekkel ezelőtt megállapították, hogy a személyes kontrollban betöltött hit kapcsolódik mind a mentális, mind a fizikai egészség eredményeihez, tehát a saját magunkba vetett – akár túlzó – bizalom egyértelműen hasznos. Az elmélet egyértelműen kiáll a szabad akarat ideája mellett, vagyis mindenki a saját sorsának kovácsa, és nincs olyan, hogy szerencse vagy fatalizmus, sorsszerűség vagy karma.