Így juthatsz ki a kényelem csapdájából, hogy megváltozzon az életed

Írta: ,

Ez a cikk azoknak szól, akik úgy érzik, hogy hiányzik valami az életükből. Mintha egy döglött lovon ülnének, sehova nem jutnak. Kényelmi helyzetük csapdájában vannak, pedig ha a gondolkodásmódjukon változtatnának, vagy valamit másként csinálnának, sokkal elégedettebbek lennének. Judith Sills Szállj le a döglött lóról! (Park Könyvkiadó, 2004.) című könyve tippeket ad azoknak, akik ki akarnak jutni a csapdából. 

Küzdelem

Ha onnan, ahol vagy, el akarsz jutni valahová, akkor harcolnod kell. Önmagaddal kell megküzdened.

Az emberek általában nehezen szedik össze az erejüket, hogy előrelendüljenek, mert bármilyen kevéssé is kielégítő az, ahol vannak, a helyzet számukra kényelmes.

Várják, hogy lefogyjanak, hogy elegendő pénzük legyen, hogy megismerkedjenek valakivel, és csak azután szeretnének előbbre lépni.

Legtöbben a kényelmi zónájukat csak akkor hagyják el, ha valami rossz esemény kizökkenti őket onnan.

Vannak, akik sokáig elidőznek a kényelmes terepen, aztán valamilyen személyes felismerés hatására megteszik az ugrást egy magasabb szintre.

Vagy szándékosan és tudatosan haladnak fokról fokra, eltörölve határaikat, új lehetőségeket feltárva. 

Elakadás

A kényelemnek ára van. Egy láthatatlan villanypásztor őrzi: mihelyt valaki túlnyújtózik a zónáján,  áramütésként csap le rá a szorongás.

Amikor változásról van szó, a szorongás a bajok gyökere. Az „új” a kissé idegentől a gyötrelmesig bármi lehet, de ezek mind a szorongás árnyalatai.

Az életünket körülvevő láthatatlan kerítés egyedi, ezért az egyik emberben kevesebb, a másikban több a szorongás.

Van, aki jól tűri, ha megemelkedik a szervezetében az adrenalinszint, és szívesen kockáztat. A kockáztatásnak nem mindig van értelme.

Gyakran a stabil kényelmi zóna megelégedettségre vall, és az érzelmi érettség jele. Probléma akkor van, amikor valaki úgy érzi, zsákutcába jutott.

A kerítést át lehet ugrani, de sokszor az is elég, ha az ember kivárja, hogy mi történik.