Honnan tudhatod, hogy valaki hajlamos az önbántalmazásra?

Írta: ,

Az önbántalmazásra való hajlam ösztönszinten mindenkiben megvan: veled is biztosan előfordult már, hogy olyan erővel szorítottad ökölbe a kezedet egy feszült helyzetben, hogy a tenyereden maradt a körmöd nyoma. Igen ám, de mi a helyzet akkor, ha valaki direkt keresi a fájdalmat, mert abban látja az egyetlen kiutat…?

Mi az az önbántalmazás?

1/5 Mi az az önbántalmazás?

Olyan szándékos cselekvésről van szó, mely a tudati szinten megélt viszontagságokat saját testi vagy lelki sérüléssel járó tevékenységgel csillapítja.

Általában titokban történik, mivel az illető tisztában van tettének súlyával, és mások előtt szégyelli.

Egyfajta hibás feldolgozási mechanizmus ez, amire a nők és a tizenévesek a leghajlamosabbak a bennük lejátszódó hormonális változások miatt.

Az önbántalmazásnak sokféle formája létezik, a bőr vagdosásától kezdve egészen a káros szenvedélyekig.

A probléma sajnos ördögi kört idézhet elő, mivel a sérülések miatti bűntudat további feszültséget teremt, amit az illető csak a magatartás fokozásával bír levezetni.

Az önlegyőző-szindróma

2/5 Az önlegyőző-szindróma

A pszichológiában egyre inkább elterjedő fogalom arra a tünetegyüttesre utal, ami az önbántalmazók elméjében lejátszódik.

Az érintett kamaszok szüleinek gyakran úgy fogalmazzák meg a dolgot a szakemberek, hogy „gonosz manó” vert tanyát a csemete fejében, aki miatt állandó rosszkedv és magányérzet van jelen.

Ez olyannyira erős, hogy önmagában képes a barátok és a családtagok távoltartására – a páciens ugyanis nem tartja magát méltónak a szeretetteljes emberi kapcsolatokra, továbbá úgy érzi, hogy őt aztán végképp nem értheti meg senki.

Az önbizalom csökkenésével és a testkép torzulásával lassacskán nyilvánvalóvá válik, hogy a felgyülemlett belső feszültséget csakis önbántalmazással lehet levezetni…

Az egészséges énkép

3/5 Az egészséges énkép

Ha valakinek a helyén van az önértékelése, egészen biztosan nem tud önbántalmazó magatartásformával azonosulni.

Amennyiben tehát az illetőről magabiztosság, önelfogadás és biztonságérzet sugárzik, képes az egészséges keretek között gyakorolt önuralomra, továbbá tud tanulni a saját múltbéli hibáiból, valószínűleg esze ágában sincs fizikai fájdalom szintjén kiélni a lelki kínt.


Egy kis segítség: 5 lépés, hogy szívből megszeresd önmagad


Az ember, aki „a helyén van”, nem akarja büntetni vagy legyőzni önmagát, hanem békében él a saját lényével. Persze, időnként neki is megvannak a maga harcai, ám azokat más szinten vívja meg.

Az önbántalmazók énképe

4/5 Az önbántalmazók énképe

Negatív, pesszimista és képtelen a megbocsátásra – nagyjából így lehet összefoglalni, milyen az önlegyőző-szindrómában szenvedők tudati beállítottsága.

Fontos, hogy ez a rengeteg negatívum általában saját magukra irányul, tehát a környezetük akár kedves és visszahúzódó embernek is ismerheti őket, holott látszatmosolyuk mögött igazi világfájdalom lapul meg.

Az önbántalmazók úgy érzik, nincs joguk örömöt lelni az életben, és a végletekig kérdőjelezik saját képességeiket. Röviden szólva az önbántalmazók saját maguk legnagyobb ellenségévé válnak.

Jelek és tünetek

5/5 Jelek és tünetek

Az alacsony energiaszint, a csekély önbizalom, a depresszió, a szorongás, a düh, a látható sérülések és az öngyilkos gondolatok egytől egyig önbántalmazásra való hajlamról árulkodnak.

A szindrómában szenvedők leggyakoribb gondolatai között szerepel a kérdés, hogy „minek, nekem úgysem sikerülhet?”, hogy „jobb lesz nekik nélkülem”, hogy „minden nap ugyanolyan”, hogy „minek vegyem a fáradságot”, és hogy „senki sem törődik velem”.

Az olyan egyértelmű jelekkel pedig úgyis tisztában vagy, minthogy például az illető nyáron is minél nagyobb testfelületet igyekszik takarni, hogy ne látszódjanak a sebek.

Amennyiben felmerül a gyanú, hogy szeretteid valamelyike önbántalmazó magatartástól szenved, próbálj meg nyíltan és ítélkezéstől mentesen beszélni vele a dologról, illetve arról, hogy érdemes volna szakember segítségét kérnie!