Hogyan legyél még boldogabb? – A komfortzónád visszahúzó erejéről

Írta: ,

Nem vagy elégedett az életeddel? Sokszor érzed boldogtalannak magad? Akkor tedd meg az első lépést, és rugaszkodj el a komfortzónádból! Utólag látni fogod, milyen nagyszerű dolgot tettél önmagaddal, és vele együtt a világgal. Ne félj a változástól!

A komfortzóna tulajdonképpen az a jól bejáratott kényelmi övezetünk, amiben kiszámíthatóságánál fogva sok meglepetésre nem kell számítani, tehát roppant kényelmes, biztos pont az ember életében. Ide tartozik például otthonunk, közvetlen környezetünk és a hozzá tartozó emberek, a megszokott útvonalak, boltok, de még a mélyen rögzült szokásaink, gondolataink­, hiedelemrendszerünk, valamint a világról alkotott képünk is.

Mindezek a dolgok egy nyugodt, állóvízszerű környezetet teremtenek körülöttünk, azonban azzal is számolni kell, hogy ez egy megrekedt állapot: a fejlődés ugyanis ismerős terepen nem tud megvalósulni. Jól ismerjük a mondást, miszerint ahhoz, hogy új vizekre evezz, el kell hagynod a part biztonságát. A biztonsági pályán nincs haladás, nincs igazi siker, boldogság – ehhez már egy olyan útra kell lépni, ahol felütheti fejét a kudarcélmény, a csalódás, a fájdalom. Egy olyan útra, ami a komfortzóna hátárán túl indul, de onnan a határ a csillagos ég. Rajtad áll, hogyan éled meg ezt az utat! A kudarcot fordítsd a javadra, légy érte hálás, hiszen abból is tanulsz és fejlődsz általa!

Két út: menjek vagy maradjak?

Tedd fel őszintén magadnak a kérdést: elégedett vagy az életeddel, jól érzed benne magad? Olyan bőségben (anyagi, kapcsolati stb.) élsz, amilyenben szeretnél? Megvan az a minőség, ami boldoggá tesz? Ha igen, maradj meg biztonsági játékosként. De tudd: a komfortzóna biztonságérzetet ad, de mágnesként visszahúz. A túl hosszan mérlegelt döntések, vagy azok elmaradása, a kockáztatás hiánya, a félelmek mind megálljt parancsolnak belső fejlődésednek. Ha bármelyik kérdésre is nem volt a válaszod, akkor ne a kifogásokat keresd, hogy „miért nem”, hanem változtass. Mikor? Most!

Hogyan indulj el, hogyan lépd át a saját határaid?

A komfortzóna visszatartó ereje azért olyan hatalmas, mert féltjük magunkat. Félünk a csalódásoktól, a sikertelenségtől, és a sérüléstől. Ne habozz elindulni! Mindig az első lépés a legnehezebb, de ha rálépsz erre az útra, minden halad majd magától. Lépj a tettek mezejére már ma!

Nulladik lépés, de állandó útitárs is legyen a zónából való elrugaszkodásban az önismeret, a befelé figyelés. Mindenkinek vannak vágyai, és mindenhol ott van a valóság, ami gyakran megakadályozza az álmok megvalósulását. A valóságalapot viszont te teremted magadnak – persze mondhatjuk, hogy van, aki előnnyel indul, van, aki hátránnyal – ki­-ki milyen csomaggal érkezett az életbe.

Légy tisztában az értékeiddel és a képességeiddel. Kezdd el szeretni ezeket a tulajdonságokat, és velük együtt önmagadat is – aki szert tesz egy egészséges önbizalomra, sokkal nagyobb lendülettel képes átlépni a saját maga alkotta határait. Bontsd le, ami korlátoz! Az egyetlen gát önmagad számára te magad vagy, mégpedig az a gondolat, hogy nem vagy rá képes – vigyázz, ezzel a gondolattal már meg is teremtetted magad köré a félelmeid tégláiból felhúzott vaskos falat. Ehelyett tudatosítva, hogy mit akarsz elérni, mondogasd, mantrázd magadnak azt, hogy képes vagy rá, sikerülni fog! Amíg egy szemernyi kétséged is van a sikerben, addig ott marad a határ. Ha megérett benned egy döntés, egyetlen opció lebegjen a szemed előtt: az, hogy sikerülni fog!