Hogyan és mennyit kell foglalkoznunk magunkkal?
Jankovics Anna,
A „mert megérdemlem” mozgalom keretein belül rengeteget foglalkozunk magunkkal, mégis úgy érezzük, hogy üres az életünk, vagy épp egy helyben toporgunk. Vajon miért?
1/5 A „helikopter” gondolkodásmód
Foglalkozunk magunkkal, mégis egyhelyben keringünk, mint egy helikopter. Soha ennyi ideje nem volt az embereknek arra, hogy kényeztessék magukat mindenféle földi jóval, étellel, itallal, kultúrával, sporttal, ruhával.
Akkor hol a hiba? Ott, hogy nem a minőségre adunk, hanem az alap az, amit az aktuális „tudomány”, gondolat-divat, a barátaink diktálnak nekünk. Ez azt jelenti, hogy hiába van mondjuk barátnőnk hasonló helyzetben, egyikőnk sem tud egyről a kettőre jutni.
Sok esetben már atomi szinten ki van vesézve a probléma, mégsem látjuk a megoldást. Gyakorlatilag vak vezet világtalant, egy „never ending story” az életünk. Gondoljuk végig azt, hogy mely gondolatkörrel mennyit foglalkozunk – mondjuk munkába menet.
Próbáljuk meg kontrollálni gondolatainkat, legyen valami szép dolog, amire ilyenkor váltani tudunk, fejben. Ennek nagy előnye, hogy kevésbé leszünk pesszimisták.
2/5 A magunkkal foglalkozás leszűkült a külsőségekre
Kényeztethetjük testünket, szükség is van rá. Nincs jobb egy felüdítő fürdőnél, egy fodrásznál, kozmetikusnál eltöltött délutánnál.
Ez mégsem elég. Ez csak arra elég, hogy „kizökkenjünk”, vagy épp emberi kapcsolataink, a kommunikáció által más szögből is rálátást szerezzünk problémáinkra – vagy inkább annak egy kicsi részére.
A megoldás mégsem az, ha megváltoztatjuk, felfrissítjük külsőnket, hanem az, ha bensőnkkel tesszük ugyanezt. Kezdésnek jó a test kényeztetése, ám a folytatás rendre elmarad.
Nem olvasunk – klasszikus – könyveket, melyek amellett, hogy szórakoztatóak, tanulságos élethelyzeteket, kisarkított embertípusokat, azok problémamegoldásait, gondolatait mutatja be tanulságként.
A minőségi időtöltés, az agy szórakoztató fejlesztése sokkal nagyobb felüdülést nyújt, mint a passzív, külső kényeztetés.
3/5 Az önismereti könyvek, filmek csapdája
Igyekszünk kikupálni magunkat (hétköznapi) pszichológiából, elemezgetünk. Gondolataink nagy részét az köti le, hogy összefüggéseket keresünk.
Pedig az agy csodás képessége, hogy míg mi más, agyat pihentető monoton tevékenységgel foglalkozunk – mondjuk futunk, zenélünk – a háttérben az agy keményen dolgozik.
Mi másként pihentetjük agyunkat, azaz problémáinkat – tévét nézünk, kedélymódosító populáris zenéket hallgatunk és videókat nézünk – nem elmélyülünk.
A matematikában például nem a hasznosság a lényeg, hanem az, hogy a logika által az agysejtek között újabb kapcsolatok jönnek létre. Ilyen tevékenység bármely logikai játék is, vagy épp a (valóban) kreatív tevékenység.
Tehát, a tanulás az út, de nem feltétlenül a pszichológiai könyvek megtanulása laikusként. A pszichológia könyv nem egy használati utasítás az emberi lélekhez.
4/5 Ne legyünk önjelölt pszichológusok
A pszichológusok is, annak ellenére, hogy képzett szakemberek, ugyan azokkal a problémákkal küzdenek, mint mi.
Akár milyen okos is az ember, saját magát nem tudja meggyógyítani, mert elfogult, nem lát sok mindent, amit egy külső szemlélő viszont igen.
Laikusként másokat se próbáljunk „meggyógyítani”, egyrészt, mert kiszámíthatatlan a hatás, és árthatunk, másrészt, mert nem ez a dolgunk – ne legyen a másik ember a küldetésünk, miközben mindezt csak azért tesszük, hogy ne kelljen saját problémáinkkal szembenézni.
Egy ember küldetése saját maga! Ám az önmagunkon való elmélkedés is csak egy bizonyos pontig előremutató, egészséges.
5/5 A gyakorlati és az elméleti dolgok
Ne akarjunk minden lelket gyógyító technika mögé látni, épp csak annyira, hogy megbizonyosodjunk arról, hogy az hasznunkra válik. Az ártalmatlan technikákat érdemes gyorsan gyakorlati szintre emelni, kipróbálni.
Ilyen mondjuk a meditáció, a relaxáció, az átmozgató – nem észnélküli – sport. Számunkra ismeretlen gyakorlati technikáknak utána lehet járni az interneten, és ha végképp nem tudunk dűlőre jutni, ne az ajnározó szavakat vegyük alapul, hanem a statisztikát: hány embernek segített eddig.
Az emberek manapság túl sokat gondolkoznak, megfelelő információk beszerzése nélkül. Túl lelkesek egy-egy szép szavakkal eladott lelki gyakorlat kapcsán.
Viszont híján vannak az önkontrollnak, ami ebben az információban gazdag ám gyakorlatiasság terén szegény világban igen fontos lenne ahhoz, hogy előrébb jussanak.
