Hogyan alakítsd át a félelmeidet belső erővé?

Írta: ,

A félelem természetes érzés, ami a világ észlelésével óhatatlanul az életünkbe és lelkünkbe költözik. De mikor válik belőle rettegés és pánik, ami már bénító és gátló tényező számunkra? A félelemről és annak tudatos átalakításáról Vajay Kittivel, a Kapcsolódás tréning létrehozójával beszélgettünk. 

A pszichológiában többé-kevésbé összecsengő vélemény hangzik arról, hogy a félelmeink sokszor tanult félelmek, amelyeket egészen a kezdetektől fogva sajátítunk el. A meghatározó környezetünk félelmei tükörként vetülnek ki ránk, még gyerekként – azért félünk, mert ezt a reakciót láttuk. Anya fél a darázstól: tehát ha megjelenik egy darázs, félni kell, ezért én is félek.

Vannak azonban más félelemtípusok: egy olyan kategória, amikor nem tanuljuk – közvetlenül legalábbis – a félelmeket, hanem mi teremtjük saját magunknak például azzal, hogy kishitűek vagyunk magunkkal szemben, nem vagyunk tisztában saját értékeinkkel, nem megfelelő az önbecsülésünk, vagy éppenséggel azért, mert egyszer nagyon pórul jártunk egy kapcsolatban. Ezek aztán akadályként tornyosulnak az életünk fölé és gátat szabnak a mindennapok teljes, szabad és boldog megélésének. A félelmek átitatják a jelent, meghatározzak tetteinket, irányítják a gondolatainkat. Szerencsére azonban megfelelő szemlélettel és kitartó munkával megszabadulhatsz a blokkoktól, félelmeidet pedig előnnyé és tiszta, belső erővé alakíthatod. 

1. Térképezd fel a félelmeidet!

Első lépésként írj egy listát arról, mitől félsz, hogy tudatosíthasd magadban. Ne ragadj le a „félek egyedül a sötét utcán” típusú mondatoknál, kukkants be egészen lelked legmélyebb rétegeibe és gondold végig, mitől szorongsz, vagy mik azok a dolgok, amik a legtöbbször kételyt ébresztenek benned.

Ha kész a lista, akkor eljött az idő, hogy szembenézz félelmeiddel, és főleg: akarj mögéjük látni! Meditálj minél többet, ezeket a félelmeket helyezve figyelmed központjába. Ne aggódj, ez nem nagy ördöngösség, csak zárd ki a külvilágot, válassz hozzá nyugodt perceket, akár kellemes zenét is és egy kényelmes testhelyzetet, hogy csak magadra figyelhess.

Ezután próbáld megérteni a félelmek hátterében álló lelki folyamatokat, és bontsd vissza őket, ameddig lehetséges. Tedd fel magadnak a kérdéseket: Mitől félek? Miért félek tőle? Hogyan érezném magamat, ha a félelmem beigazolódna? Hogyan lennék képes helytállni egy ilyen szituációban?

2. Tanulj meg különbséget tenni!

Vajay Kitti szerint az emberek egyik legnagyobb akadálya az, hogy elméjük összekeveri a valódi veszélyt (például nem lépünk ki egy autó elé) és a látszólagost, ami csak akadályozza őket valaminek a megélésében. Az elme nem tesz különbséget, a vészjelző ugyanúgy megszólal minden helyzetben.

Tedd rendbe magadban azt, hogy mik azok a dolgok, amik valóban biztonságban tartanak, és mik azok, amik csak elválasztanak téged valamitől!” – tanácsolja a tréner.

3. Légy tudatos: válts fókuszpontot!

Mindig azt teremted meg, amit gondolsz, érzel, teszel. Ott dolgozik az energia, ahova irányítod. Ne tápláld tovább a félelmeket, amelyekről tudod, hogy csak akadályoznak téged!

A félelem természetes velejárója az életnek, de a hozzáálláson lehet változtatni. A félelmeknek csak addig van erejük feletted, amíg a figyelmeddel erőt adsz nekik: tölts gondolatban több időt az erősségeiddel!” – javasolja Vajay Kitti.

4. Dolgozd fel a sérelmeidet, tedd rendbe magad!

Mindenkit ért már csalódás, kudarc, elutasítás vagy bármiféle lelki trauma. A védelmi rendszerünk ilyenkor a legtöbbször úgy dolgozik, hogy megpróbálja kivédeni a ránk váró hasonló helyzeteket – méghozzá azzal, hogy félelmeket épít be.

Ez azonban valójában csak elfedi a problémát. A szőnyeg alá söprés helyett sokkal érdemesebb kibontani ezeket a helyzeteket és kísérletet tenni arra, hogy megértsük, miért kaphattuk őket, mi lehet a doglunk velük. A traumák helyére így fog a félelem nélküli tapasztalat lépni, amely attól a pillanattól fogva tudatossá, magabiztossá és erőssé tesz!