Gyakori kérdések az alvászavarról és a depresszióról

Írta: ,

Az alvászavar és a depresszió a XXI. század leggyakoribb egészségügyi problémái közé tartozik – olyannyira, hogy meglétüket sokan hajlamosak a hétköznapok velejárójának hinni. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat, illetve a kezelési lehetőségeket, hiszen mindenkinek joga van a kiegyensúlyozott élethez.

1. Mennyi alvásra van szüksége egy embernek?

Ez a koron és a nemen kívül számos egyéni tényezőtől is függ. Általánosságban elmondható viszont, hogy a felnőtteknek átlagosan naponta 6-9 óra alvásra van szükségük.

2. Mikor beszélünk alvászavarról?

A napközbeni fáradtság és álmosság jelzi a leginkább, ha valaki nem jut megfelelő mennyiségű és minőségű alváshoz.

Fontos tudni, hogy a pihenés időtartama önmagában nem garantálja a vitalitást, hiszen számos külső és belső okból kifolyólag megszakadhat a természetes alvásciklus, tehát a felületes és a mélyalvás periodikus váltakozása. Ilyen faktor például a légzéskimaradás – az alvási apnoé –, vagy pedig a nem ideális környezet, például a digitális kijelzők fényében úszó hálószoba.

3. Kinél jelentkezhet alvási probléma?

Bárki szenvedhet alvászavartól, nemtől és kortól függetlenül. A szakértők azonban definiáltak három olyan csoportot, amelynek tagjai fokozott veszélyben vannak:

– középkorú nők, főleg a változókor idején,
– elhízott középkorú férfiak, elsősorban az alvási apnoé miatt,
– gyerekek és tinédzserek (náluk az alvajárás lényegesen gyakoribb).

4. Hogyan kezelhető az alvászavar?

Elsőként az alvás megfelelő körülményeit szükséges biztosítani, illetve az alvászavar hátterében meghúzódó tényezők, és betegségek kezelésére kell törekedni. nagyjából állandó napirend kialakítása, az egészséges táplálkozás, a rendszeres testmozgás, a megfelelő testsúly elérése, a nyugtató hatású gyógynövény készítmények, a pszichoterápia egytől egyig segíthetnek a kellő pihenés biztosításában.

Súlyosabb alvászavar kezelését azonban bízzuk szakorvosra!

5. Hogyan hat az alkohol az alvásra?

Bár sokan vélik úgy, hogy egy pohár bor segít álomba merülni, valójában azonban inkább negatívan befolyásolja az agy kémiai egyensúlyát, és megszakítja a normális alvásciklust.

A szesz csökkenti a gyors szemmozgásos (REM) alvás időtartamát, s ennélfogva nemcsak az idegrendszerre ró több terhet, hanem az anyagcserét is lassítja.

Alkoholfüggőség esetén rémálmokra és éjszakai verejtékezésre is lehet számítani, melyek az elvonási szakaszban átmenetileg súlyosbodhatnak.

6. Mi a depresszió?

Noha a köznyelvben gyakran az általános lehangoltság szinonimájaként használják, valójában lelki betegségről van szó, mely negatívan befolyásolja a páciens gondolkodását, érzelmeit és viselkedését.

A klinikai depresszió a hétköznapi rosszkedvvel ellentétben lényegesen rontja az életminőséget. Kezelés hiányában akár hetekig, hónapokig vagy évekig is eltarthat, ráadásul más kórképek kialakulásához is hozzájárulhat. Hátterében az agy kémiai egyensúlyának felborulása áll.

7. Mik a depresszió tünetei?

A betegségnek több tucatnyi tünete lehet amelyek közül többnek az együttes fennállása esetén indokolt a depresszió diagnózisa. A kiemeltek – amelyekből legalább két héten át minimum ötöt tapasztal a beteg – a következők:

– tartós rosszkedv,
– a mindennapi tevékenységek iránti érdeklődés és lelkesedés elveszítése,
– hízáshoz vagy fogyáshoz vezető étvágyváltozás,
– az alvási minták megváltozása,
– fáradtság, energiahiány,
– nyugtalanság, idegesség,
szorongás,
– értéktelenség és reménytelenség érzete,
– indokolatlan bűntudat,
– gondolkodási, koncentrációs és döntéshozatali nehézség,
– a halál és az öngyilkosság gondolata.

8. Hogyan diagnosztizálják és kezelik a depressziót?

Első lépésként orvoshoz kell fordulni. Bizonyos fizikai eredetű kórképek és gyógyszerek ugyanis hasonló tüneteket okozhatnak. A doktor ezen lehetőségek kizárása után mentálhigiénés szakemberhez irányít, aki pszichoterápiával, illetve szükség esetén antidepresszáns készítménnyel kezdi meg a kezelést.

Kiegészítő terápiaként gyógynövényeket – például orbáncfüvet –, tudatos stresszkezelést, valamint másfajta módszereket is lehet alkalmazni.

9. Miért gyakoribb a depresszió a nőknél?

Kétszer annyi női depressziós beteg van, mint férfi. Becslések szerint előbbiek közül minden ötödik megtapasztalja élete során valamikor, milyen ez a kórkép.

A nemek közti különbségben biológiai, hormonális, életmódbeli, továbbá gazdasági és társadalmi tényezők is szerepet játszanak.

Kutatások bizonyítják például, hogy a menstruációs ciklus befolyásolja az agy kémiai egyensúlyát. Bizonyos életszakaszokban – úgymint kamaszkor, várandósság, szülés és menopauza – idején még inkább fokozott a veszély.