Fel lehet ismerni? 5 igazság a hazugságról

Írta: ,

Ugye, milyen jó lenne, ha valamilyen szupermódszer segítene benne, hogy mostantól minden apró füllentést rögtön felismerj? De vajon akkor is fel mernéd-e tenni a kérdéseidet az embereknek? Erre egyelőre nem kell válaszolnod, hiszen a következőkből megtudhatod: még a feltételezés is utópisztikus.

Nincsenek egyértelmű jelei

1/5 Nincsenek egyértelmű jelei

Nincs olyan viselkedésforma, ami minden esetben megjelenne, ha valaki hazudik, máskor viszont sohasem lehetne megfigyelni.

Tuti tippek tehát sohasem léteztek a füllentés felismerésére, személyes tapasztalatból pedig mindenki tudhatja, hogy még a legélesebb szeműeket is meg lehet lepni.

Orrpuhaság és mimika ide vagy oda, Pinokkió volt az első és utolsó figura, akinek száz százalékig hinni lehetett.

Persze, legtöbbünknek megvannak a maga vészcsengői, ám ezek kizárólag azon alapulnak, hogy kit láttunk eddig hazudni.


Segítség: Így lehetsz őszinte a legneccesebb helyzetben is


Az is megállja a helyét, hogy aki nem mond igazat, gyakran babrál valamivel, vagy a szája elé teszi a kezét – ez azonban egyszerű szorongásról is tanúskodhat, nem kell tehát az illetőt rögtön elásni.

Nincs tökéletes „hazugságvizsgáló” gép

2/5 Nincs tökéletes „hazugságvizsgáló” gép

Poligráffal nemcsak a hollywoodi filmekben találkozhattál, hanem akár egy évekkel ezelőtti hazai tévéshow-ban is.

Ez a gép ugyan a szervezet működésének több jellemzőjét is méri, többek között a pulzust, a légzésszámot és a bőrellenállást is – mégsem lehet teljes bizonyosságnak tekinteni, amit „mond”.

Mivel a masina a feszültség általános tüneteit tekinti hazugságra utalónak, egy ilyen vizsgálat során a kérdésfeltevésnek óriási jelentősége van.

Sőt, a gép érzékelői alatt általában eldöntendő kérdésre kell választ adni, s rengeteg olyan eset létezik, amikor egy egyszerű igen vagy nem nem fedheti le a teljes igazságot – akkor vajon a célszemély mindkettőnél eleve hazudik?

Az igazságügyi szakértők természetesen szeretnének egy minden eddiginél hatékonyabb készüléket megalkotni, de ez egyelőre nem sikerült nekik.

Túllépi az idegtudomány határait

3/5 Túllépi az idegtudomány határait

A tökéletes hazugságvizsgáló gép megalkotása javarészt azért ütközik akadályba, mert egyelőre a neurológusok sem tudták beazonosítani, milyen változásokat idéz elő a hazugság..

Pedig különböző diagnosztikai módszerekkel vizsgálják az agyhullámokat és az idegek működését – ám a füllentések túl összetettek ahhoz, hogy egy kalap alá lehessen őket vagy a testi hatásukat venni.

Érzelmek, megélések, tapasztalatok, célok és gondolatok állnak minden egyes hazugságnak a hátterében, így hát nem csoda, hogy nincs két agy, amelyikben az álság ugyanazt a változást hozná létre.

A „hazugságkutatás” tehát nemcsak, hogy drága mulatság, de még vaktában lövöldözés is.

Mindig tartani fogunk tőle

4/5 Mindig tartani fogunk tőle

Nincs is olyan területe az életnek, ahol ne lehetne hazudni.

A munkahelyi csatározások, a szellemi termékek plágium formájában történő eltulajdonítása, vagy éppen a párkapcsolaton belül, esetleg a gyereknevelés során elhangzó füllentések egytől egyig ugyanazzal a céllal születnek: hogy valakit vagy valamit más színben tüntessünk fel.

A reprezentáció ezen formája az emberi természet sajátja.

Még az is él vele néha, aki egyébként őszinte típusnak vallja magát, hiszen ha más nem is, de egy-egy „kegyes” hazugság biztosan kicsúszik olykor a száján.

Miután ezt tudjuk saját magunkról és másokról is, mindig életben marad az aggály – ami nem is baj, hiszen a kételkedés bizonyos fokig egészségesnek számít.

Túlságosan megéri hazudni

5/5 Túlságosan megéri hazudni

A pszichológusok egybehangzóan állítják, hogy mindig valamilyen jutalom elnyerése motiválja a hazudozást.

Ez lehet anyagi és önös érdek is, ám létezik olyan helyzet, amikor több ember biztonsága vagy lelki nyugalma múlik az igazság elkendőzésén.

Az erről szóló döntés pedig már morális, lelkiismereti kérdés.

Jól el lehet vitatkozni rajta, hogy a másokért, vagyis „a nagyobb jóért” elejtett füllentés különb-e a többinél, illetve milyen esetekben érdemes megbocsátani.

De mindez szubjektív, ahogy maga a hazugság és az igazság kérdése is…