Ez az élet 8 fázisa, és ezt kell megtanulnod mindegyikben

Írta: ,

Jó pap is holtig tanul, tartja a mondás, és valóban, életünk minden egyes szakasza tartogat valamilyen leckét, amivel fejleszthetjük önmagunkat. A PsychologyToday most összeszedte az élet nyolc szakaszát, és azt is, melyik során milyen képességeket kell elsajátítanunk. Neked mi most a feladatod, és hogy állsz az eddigi leckéiddel?

0-18 hónapos korig: bizalom és bizalmatlanság

1/8 0-18 hónapos korig: bizalom és bizalmatlanság

Kétségtelenül szép és megindító, hogy egy apró gyermek olyan tiszta lelkiismerettel jön a világra, hogy bárkiben képes megbízni.

Ugyanakkor ez nem maradhat örökké így, hiszen életünk során rákényszerülünk arra, hogy elválasszuk a jót a rossztól.

Ezért ez az életszakasz arra szolgál, hogy kifejlesszük az alapvető bizalom és bizalmatlanság kérdését, ha csak elemi szinten is, de megtanuljuk, hogy vannak, akikben megbízhatunk, és vannak olyanok, akikben nem.

Később egy életen át tökéletesíthetjük, hogy őket megkülönböztessük egymástól.

18-36 hónapos korig: önállóság és kétely

2/8 18-36 hónapos korig: önállóság és kétely

Ez az az életszakasz, amelyben az első önálló lépéseket megtesszük, amikor kialakul a saját akarat, amikor valakitől függetlenül, a magunk döntései alapján teszünk dolgokat.

Ugyanakkor itt kell megértenünk azt is, hogy ha valamit a szabad akaratunkból teszünk, akkor annak a következményeiért is mi vagyunk felelősek, így a kétely, vagy akár a szégyen érzése is ekkor találhat ránk először.

Szintén nehéz lecke, amivel biztos, hogy majd később is meggyűlik a bajunk, de ebben a korban kezdődik a tanulás folyamata, és itt értjük majd meg az alapokat.

3-5 éves korig: a bűn

3/8 3-5 éves korig: a bűn

Ebben az életszakaszban az elme már elkezd elég fényesen pislákolni ahhoz, hogy elválasszuk a rossz dolgokat a jótól.

Persze, sok mindent még nem lehet egy ilyen idős gyereken számon kérni, de megkezdődik a folyamat, amely során megértjük majd később például azt is, hogy egyes embereket rossz szándék vezérel, és bármit is teszünk, ezt nem változtathatjuk meg, ha pedig megpróbáljuk az ő kedvüket keresni, azzal mi is a bűn részesévé válunk.

Kemény lecke ez, amit nem is sikerül mindenkinek elsajátítania, és sokszor nem is vesszük észre, hogy hiányában vagyunk ennek a képességnek.

6-10 éves korig: nagyipar és kisipar

4/8 6-10 éves korig: nagyipar és kisipar

Nem véletlen az elnevezés, ebben az életszakaszban megtanuljuk, hogy vannak dolgok, amiket többedmagunkkal, másokkal összefogva könnyebben elérhetünk, és a társas kapcsolatainkból előnyt szerezhetünk magunknak.

Hogy nem elég, hogy valamiben jók vagyunk, el is kell adni magunkat, és néha kifizetődőbb összeállni olyanokkal, akik másban tehetségesebbek nálunk.

Ebben az életszakaszban megértjük, hogy osztozkodni néha szükséges és hasznos, és ha valamibe beleadjuk a saját magunk javát, akkor végül talán többet vehetünk ki belőle.

A közösség ereje talán először ekkor érint meg bennünket.

11-17 éves korig: ego és szerepek

5/8 11-17 éves korig: ego és szerepek

Ebben az életszakaszban elsősorban önmagunk keresése zajlik, próbáljuk kitalálni, hogy a különféle szerepek között, amiket otthon, a családban, vagy az iskolában, vagy a barátainkkal játszunk, tulajdonképpen kik is vagyunk mi.

Ebben az életszakaszban meghozhatunk olyan döntéseket is, amelyekben például feladunk valamennyit a saját egyéniségünkből, hogy mások jobban befogadjanak, de az is lehet, hogy a szerepeinkből veszünk vissza valamennyit, hogy könnyebben meg tudjuk élni saját személyiségünket.

Az egyensúly megtalálása, az, hogy megértsük, mi mekkora szerepet játszik, és miért mekkora árat vagyunk hajlandóak fizetni, a legfontosabb lecke ebben a korban.

18-40 éves korig: intimitás és izoláció

6/8 18-40 éves korig: intimitás és izoláció

Felnőtt korunk egy jelentős részében azzal bajlódunk, hogy megtaláljuk az egyensúlyt a magánélet és a társas élet között.

Valószínűleg szeretnénk magunk mellé egy társat, akivel megoszthatjuk a mindennapjainkat, ugyanakkor szeretnénk megőrizni az önállóságunkat is, élvezni akarjuk a szabadság ízét.

Próbálunk egyensúlyt teremteni. Ekkora kiforr a személyiségünk, tudjuk, milyenek vagyunk és min vagyunk képesek vagy hajlandóak változtatni.

Ebben az életszakaszban azt kell eldöntenünk, hogy mekkora az a szerep, amit az életünkben valaki másnak megengedünk, és ez mindkettőnket boldoggá tesz.

40-60 éves korig: alkotás és stagnálás

7/8 40-60 éves korig: alkotás és stagnálás

Ebben az életkorban bizonyos tevékenységeink beértek: elértünk valamit a karrierünkben, megteremtettük a lakhatási feltételeinket, esetleg már felneveltük a gyerekeinket.

Mindamellett, hogy meg kell tanulnunk élvezni azt, amit elértünk, és hátradőlve gyönyörködni az eredményben, fontos, hogy aktívak maradjunk, új célokat, feladatokat keressünk magunknak, mert ezek nélkül könnyen elveszíthetjük a lelkesedésünket.

Ebben az életkorban meg kell tanulnunk, hogy ne a társadalmi elvárások miatt, hanem önmagunkért keressünk új tapasztalatokat.

60 éves kor felett: beilleszkedés

8/8 60 éves kor felett: beilleszkedés

Természetesen ez az életszakasz sokáig tolódhat, attól függően, ki mennyire jól tartja magát, de ha eddig nem tettük, itt meg kell tanulnunk elfogadni a segítséget.

Idővel be kell majd látnunk, hogy egyedül nem megy minden, amiről addig magunk gondoskodni tudtunk, és elképzelhető, hogy segítséget kell kérnünk, ez pedig az önállóságunk egy részének feladását jelenti.

Ez az életszakasz sokakat kétségbe ejthet, pedig csak rajtunk múlik, mit hozunk ki belőle, hogyan fogadjuk el az idő múlását, és milyen tapasztalatokat begyűjtve figyeljük az idő múlását.