Nem emlékezhetünk minden álmunkra - íme az okok

Irimiás Alíz
Írta: ,

Gyerekként sokszor álmodtam rosszat, és szaladtam sírva édesanyámhoz, hogy biztonságban érezzem magam. Mostanában ritkán álmodom, és még kevesebbszer emlékszem az álmaimra. Volna pedig néha olyan, amelyet az életembe is átültetnék. Abban talán mindannyian egyetértünk, hogy az álmainkat irányító tudatalattink az egyik legkülönlegesebb dolog az életben, és szívesen megfejtenénk, mi van benne.

Az álmaink néha kellemesek, máskor teljesen értelmetlenek, sőt az is előfordul néha, hogy teljesen valóságosnak hitt, borzongató álomból ébredünk. Az sem ritka, hogy hetek, hónapok telnek el úgy, hogy egyáltalán nem emlékszünk arra, mit álmodtunk éjszakánként, ha egyáltalán álmodunk.

Zavartalan alvás és ébredés kell hozzá

Ahhoz, hogy megtudjuk, mi történik valójában, alvásszakértők ismereteire van szükségünk. Az alvási ciklus, az alvás minősége és a reggeli ébredés zavartalansága egyaránt szerepet játszik abban, hogy emlékszünk-e az álmainkra. Az alvásunknak a REM alvásfázis a legaktívabb álmodási időszaka, mely többnyire reggelre esik. Ha tehát az ébresztőóra nem ebben az időszakban ébreszt, könnyen lehet, hogy elfelejtjük, mit is álmodtunk aznap éjjel.

A másik lehetőség a technikai eszközök használata. Ha azonnal megzavar valami ébredéskor, például egy telefoncsörgés, a rádióban szóló hírek, egy üzenet, az elsöpörheti az álmainkat – állítja Tore Nielsen, a Montreáli Egyetem alváskutatója. Az is lehet azonban, hogy csak nem volt olyan jelentős, amit álmodtunk. 

Ha pedig soha nem álmodunk semmit, vagy gyakran vannak rémálmaink, érdemes azon dolgozni, hogy elérjük a minőségi alvást. A minőségi alvás hiánya fakadhat abból, hogy nem alszunk eleget, és ilyenkor éppen a reggeli REM fázis marad ki, amikor a legintenzívebben álmodunk – teszi hozzá a szakértő.

Az alvásfázis azt is meghatározza, hogy a teljes álmunkra emlékszünk vagy csak néhány foszlányra belőle. Van, hogy tökéletesen valóságosnak tűnik az álmunk, mintha a mindennapi életünk meghosszabbítása lenne, máskor pedig csak néhány részletet tudunk felidézni belőle. 

Varga András, a Mount Sinai Integratív Alváscentrum fizikusa szerint a különböző típusú álmok az alvás különböző fázisában fordulnak elő. A legtöbb cselekmény alapú álmodás a REM alvásfázisban történik. A nem REM fázisban megjelenő álmok inkább helyszíneket idéznek fel bennünk és érzéseket, nem pedig cselekményeket.

VitalikRadko/depositphotos.com

Attól, hogy nem emlékszünk, még van!

Létezik még egy úgynevezett éber álmodás, amikor tudatában vagyunk annak, hogy álmodunk. Ha ez viszonylag gyakran fordul elő velünk, akkor azt is megtudhatjuk, hogyan működik az agyunk. 

Attól, hogy nem emlékszünk az álmainkra, nagy valószínűséggel még álmodunk. Varga András szerint az, hogy mindig álmodunk-e, amikor nem emlékszünk az álmainkra, akkor is, kissé filozofikus kérdés, úgy mint: ha egy fa lehullatja a leveleit az erdőben, és senki nincs ott, aki hallaná, attól még zajjal jár-e? A válasz valószínűleg igen. 

A legaktívabb álmodási időszak a REM alvás alatt van, és szinte elképzelhetetlen, hogy ezt az alvásfázist teljesen kihagyja a szervezetünk, bár előfordulhat például alvási apnoé esetében – állítja a szakértő.

Logikailag tehát valószínűleg mindenki álmodik, még akkor is, ha nem vagyunk képesek előhívni később az álmainkat, de bizonyítékot találni arra, hogy ez valóban így van, meglehetősen bonyolult.

Niesen szerint sem egyszerű annak bizonyítása, hogy minden éjjel álmodunk, de ő azt is állítja, hogy valamiféle kognitív cselekmény mindig kimutatható. Lehet ez egy alacsony szintű gondolkodás, amely nem tartalmaz érzelmeket, képeket, történéseket, mégis valamiféle aktivitásra készteti az agyunkat.

Az álmaink körül még sok titok rejtőzik, melyeket a tudatalattink megismerése tárhat fel előttünk.

Fókuszban

Így tanítsd meg a gyerekednek, mi a jó és a rossz érintés

Egy mobil, amivel bátran villoghatsz, de nem kerül egy vagyonba

Tiszta lakás, ragyogó jókedv

Egy mobil, amivel bátran villoghatsz, de nem kerül egy vagyonba