Déjà vu – amikor megtréfál minket az agyunk

Írta: ,

Ez az érzés az, ami az emberek 60­-80 százalékánál már előfordult, nagy  valószínűséggel természetes folyamat. És ez az érzés az, amitől futkos a hátunkon a hideg, vagy épp kiválasztottnak érezzük magunkat...

Milyen érzés a deja vu?

1/5 Milyen érzés a deja vu?

Ez az „ez már megtörtént velem egyszer” érzés. Pár másodpercig tart csupán, és nagyon valósnak tűnik. Olyan, mint amikor egy hatalmas puzzle egyik darabja kétszer van a dobozban. Egyik mellette lévő darabkából sincs kettő, nem tudjuk mihez kötni.

Rosszabb esetben pánikba esünk, a deja vu végén „keressük a nyomot” a valódi világba, mert összezavar minket. Esetleg pánikba is esünk. Nem tudunk vele mit kezdeni. Innentől jönnek a találgatások: a racionálisabbak vagy a hipohonderek betegség jeleként is kezelhetik, mások a reinkarnációval magyarázzák, az elmének a tudattalan, idősíkokban való ide-oda ugrásával, vagy arra gondolnak, hogy a párhuzamos világokkal van kapcsolatban egy „kollektív” tudat által, mely a közös emlékek létét hozza magával.

A deja vu-nek van enyhébb – mindenki által megélt – fajtája, és van olyan súlyos is, ami akadályozza a mindennapokat, az életet.

A legnépszerűbb racionális magyarázat – a mindent tudó neurológia

2/5 A legnépszerűbb racionális magyarázat – a mindent tudó neurológia

A 20. század elmélete az volt erről a dologról, hogy az egész bonyodalom a látóideg miatt van.

Úgy gondolták, hogy a két szem két idegpályáján nem haladnak egyforma gyorsasággal az információk az agyunkba, ahol az inger feldolgozásra kerül.

A másodperc tört része is elég ahhoz, hogy az egyik – gyorsabb – „szemből” beérkezett információ feldolgozódjon. A másik – lassabb – „szemből” beérkezett információ ugyanaz, így annak feldolgozása kapcsán az agy ezt már megélt eseményként könyveli el. Feltételezték azt, hogy a jelenség optikai- vagy látópálya általi késés miatt van.

Ám van egy apró hiba az elméletben. A déjà vu érzés nem csak látáson keresztül működik, hanem halláson, szagláson, más érzékszervek kapcsán is. Ezen felül a vak embereknél is előfordul, ami viszont egyértelműsíti az elmélet helytelenségét.

Egyéb magyarázatok

3/5 Egyéb magyarázatok

Sokan úgy vélik, hogy bizonyos élethelyzetet már megélt emberek agya egy hasonló helyzetben azonosítja a régi és az új történést, hozzá igazítja azt. Tehát, valójában nem ugyanazt a pár másodpercet éli meg újra, hanem csak az agy azonosítja a két dolgot a múlt ingerei javára, sőt kipótolva azt. Emiatt tűnik az egész emléknek, már megélt dolognak.

Van az a helyzet, van az a pont, amikor a reinkarnáció és a látnokság is ésszerű magyarázatnak tűnik. Főleg azoknál, akiket inkább érzelmeik mint sem a logikus gondolkodás segít az életben. Közvetett magyarázatok vannak csupán, - abból viszont jó sok -, és ezeket az elméleteket még nehezebb bizonyítani vagy megdönteni, mint a neurológiai elméletet.

Két dolog viszont biztos, mint hipnózissal, mint elktródákkal elő lehet idézni deja vu érzést, még azoknál is, akiknek soha nem volt ilyen élményük.

A deja vu osztályozása

4/5 A deja vu osztályozása

Hosszas kutakodás után rájöttek, hogy déjà vu-nak vannak enyhébb és vannak súlyosabb formái. Ez utóbbi problémát jelent a mindennapi élet folyamán.

Az enyhébb verzió szinte mindenkinél jelen van, csak egy kellemetlen érzés.

Ezt nem betegség generálja, egyszerűen csak egy emlékezeti hiba, az üzemszerű működéshez tartozó „van néha ilyen” kategória. Ezt nevezik elsődleges déjà vu-nak. A másodlagos déjà vu viszont hosszantartó és egy patológiás folyamat része, ami előfordulhat mondjuk a halántéklebeny-sérült epilepsziásoknál.

Súlyosabb fajtájánál a beteg úgy érzi, hogy „látja a jövőt”, mert egyszer ezt már átélte, ám ha keresztkérdésekkel bombázzuk, nem tud kielégítő választ adni rájuk. Tehát, teljes hittel hiszi, hogy vele ez már megtörtént, de nincsenek konkrét emlékei. Ezzel szemben a hétköznapi deja vu egy pár másodperces „agyi házimozihoz” hasonlít, konkrét történéssel, érzetekkel.

A legújabb – és egyben a leglogikusabb ­ magyarázat

5/5 A legújabb – és egyben a leglogikusabb ­ magyarázat

A spontán paramnézia jelenségére a magyarázat az agyban keresendő. MRI és morfometriai vizsgálatok bizonyítják, hogy azoknál az embereknél, akiknél a déjà vu előfordult, kisebb a halántéklebeny mérete.

Arról is készültek felmérések, hogy minél többször van valakinek déjà vu érzése, annál kisebb az agyának ez a része. Valószínűsítik azt is, hogy az idegrendszer kialakulásához kötődhet ez a probléma, ám mivel nem okoz túl nagy fennakadást az ember életében, nem kell túlaggódni a dolgot.

Valószínűleg nem a déjà vu az a probléma, ami leköti az emberek gondolatait, ha csak nem megrögzött rejtélyimádó az illető, mégis furcsa, nem túl komfortos, misztikus érzés, melytől az embernek futkos a hátán a hideg – legyen bármi is a jelenség oka.