Asszertivitás – Így kommunikálhatsz hatékonyabban

Írta: ,

Kevesen születnek kiemelkedő kommunikációs készséggel – érdekeink érvényre juttatása sokszor nem könnyű és nem is sikerül, amiből számos probléma és konfliktus keletkezhet. Gyakran megbántjuk a másik felet a hirtelen kimondott, át nem gondolt szavainkkal, és sokszor nehéz túltennünk magunkat sértettségünkön. Ilyenkor az egónk figyelmen kívül hagyja a másik ember nézőpontját, és a beszélgetés becsődöl. A hatékony kommunikáció azonban tanulható – ennek eszköze az asszertivitás, melynek most összegyűjtöttük a legfontosabb jellemzőit.

Mit is takar? Kép forrása: justthedesign.com

1/6 Mit is takar?

Az asszertivitás nem más, mint önérvényesítés, önkifejező kommunikáció, vagy ami a leginkább tükrözi a szó jelentését: társas hatékonyság.

A kommunikáció során hatsz a másikra, ezért is nagyon fontos, hogy mit, mikor és hogyan fogalmazol meg, valamint közvetítesz a másik felé.

A kommunikáló feleket viselkedésformák szerint alapvetően 3 csoportba lehet osztani: passzív, manipulatív és agresszív. (Jellemzőiket a következő pontban olvashatod.)

Ezek nem tanult magatartásformák, mindenki valamelyik fenti csoportból indul. Ezzel szemben az asszertív kommunikáció tudatos elsajátítás révén valósul meg, tehát tanulható.

Kommunikáló felek

2/6 Kommunikáló felek

Passzív: A passzív kommunikáló fél konfliktushelyzetben visszavonulót fúj, csendben sajnálkozik, nem tudja a saját akaratát érvényesíteni, és gyakran behódol az agresszív félnek.

Manipulatív: Célja, hogy érvényesítse saját akaratát, de valahogy mégsem tudja ezt teljesen nyíltan megtenni. Önértékelése nagyon alacsony, de hangot ad vágyainak, mindezt úgy, hogy kis burkolt megjegyzéseivel hatást gyakorol rád.

Érzelmi manipulátor –  csendben dirigál, míg végül eléri célját.

Agresszív: Ő az, aki nem ismeri az intim szféra fogalmát, betolakodik a személyes teredbe, erőteljesen gesztikulál, és minden erejével az akaratát próbálja érvényesíteni. Célja, hogy megnyerje a kommunikációs csatát úgy, hogy közben megsemmisít téged.

Asszertivitás Kép forrása: intothegloss.com

3/6 Asszertivitás

Mind a három előbb említett típusnál látható, hogy a kommunikáció valahol csorbát szenved: vagy a közlő fél nem tudja megfelelően érvényesíteni érdekeit (passzív), vagy a fogadó véleménye van elnyomva kisebb-nagyobb mértékben (manipulatív és agresszív). 

Ezzel szemben az asszertív kommunikáció során a közlő fél úgy próbálja érvényre juttatni véleményét és érdekeit, hogy közben tiszteletben tartja a másik felet is, és a tudatosan használt kommunikációs eszközökkel győzi meg őt. 

Tárgyilagosan fejezi ki mindazt, amit érez és gondol, amihez persze hatalmas önkontroll kell. 

Aktív hallgatás Kép forrása: tumblr, apostrophe9

4/6 Aktív hallgatás

Képzeld csak el a következő szituációt: valaki egy váratlan pillanatban rád zúdítja a problémáit veled kapcsolatban.

Ebben a helyzetben az ember könnyen válik dühössé, de ekkor kell magadnak azt mondani, hogy „Állj!” – ilyenkor aktívan hallgass, próbáld meg megérteni azt, amit a másik közölni akar.

De mit is jelent ez? Az egész testeddel jelezned kell felé, hogy figyelsz rá. Tarts fenn folyamatos szemkontaktust, de azért vigyázz, hogy „ne bámuld", ne legyen zavaró számára.

Fordulj felé a testeddel, a testtartásod is kicsit az irányába hajolhat.

Bólogatással erősítsd meg, hogy követed a mondandóját.

Mondd ki, ha valamit nem értesz Kép forrása: fromupnorth.com

5/6 Mondd ki, ha valamit nem értesz

Nyugodtan megmondhatod a másik félnek, hogy nem érted, mit akar tudatni veled. Ha szándékait, problémáit, érzéseit, gondolatait mindössze néhány jelzéssel próbálja közölni veled, nem várhatja el, hogy ezekből megértsd a mondanivalóját. Ennek fényében törekedj arra konfliktushelyzetben, minden idegességedet levetkőzve, hogy megfejtsd, mit szeretne partnered mondani.

Ezt követően saját érzéseidet, gondolataidat oszd meg. Az asszertivitás részét képezi, hogy megpróbálod összegezni mindazt, amit a másik mondott, így biztosítva számára, hogy korrigálja mondandójának azt a részét, amit esetleg félreértettél. Ugyanakkor, ha te is csak félig mondod ki a gondolataidat, ne várd el, hogy a másik fél megértse a problémádat.

Használj „ÉN” típusú mondatokat Kép forrása: mango.com

6/6 Használj „ÉN” típusú mondatokat

Nagyon nehéz az adott szituációban felmérni azt, hogy mi az, ami téged zavar, illetve hogyan tudnád az indulatokat úgy csitítani, hogy közben ne sértsd meg a másik felet a véleményeddel.

Kerüld a durva megnyilvánulásokat!

Az asszertív kommunikációra az „ÉN” típusú mondatok a jellemzőek, szemben a „TE” típusúakkal – a lényeg, hogy kerüld a másikat degradálását.

Ahelyett, hogy azt mondanád, „Te ezt nagyon rosszul csináltad.”, mondd inkább így: „Én ezt máshogy csináltam volna.