Az alvásparalízis során szellemeket láthatunk? Érdekességek az éber rémálomról

Szőke Angéla
Írta: ,

Az éjszaka közepén arra ébredni, hogy az ember nem tud mozogni, egészen vérfagyasztó élmény, és nem is olyan ritka, mint gondolnánk. A jelenség neve alvásparalízis és a népesség nyolc százaléka megtapasztalta már. Ilyenkor – a tévhitekkel ellentétben – nem szellemek vannak jelen és nem egy gonosz lélek bújt belénk, sőt, nem is leszünk bénultak örökre. A szakemberek azt mondják, alvásparalízis akkor fordul elő, mikor a testünk mélyalvás közbeni természetes védekező mechanizmusai alatt véletlenül felébredünk. 

Az alvásszakértők szerint ez a jelenség az éjszaka alatt bármikor bekövetkezhet, de leggyakrabban pont álomba merüléskor, vagy az alvás mély fázisa alatt fordul elő. Maga a bénultság – bármilyen ijesztő is – természetes velejárója a REM fázisnak, ami angolul a „rapid eye movement”, azaz gyors szemmozgás rövidítése. Az alvás ezen szakaszában a légzés gyorsabb és szabálytalanabb és a test izmai átmenetileg képtelenek a mozgásra. Ilyenkor álmodunk és az agynak azon területei aktívak, amelyek a tanulásban, a gondolkodásban, a szervezésében vesznek részt. Az agyi véráramlás megkétszereződik a REM szakasz alatt és az is valószínű, hogy az úgynevezett „aktív alvás” periódusában tanulás is folyik. Az agy arra használja ezt az fázist, hogy az éber állapotban gyűjtött összes információt feldolgozza, elraktározva azt, ami hasznunkra válik és eldobva azt, amire nincs szükségünk.

Fontos, hogy ebben a szakaszban izmaink ne mozogjanak, hiszen ha arról álmodunk, hogy üldöznek minket, a valóságban is elkezdenénk szaladni. Az alvásparalízis legnagyobb valószínűséggel akkor fordul elő, mikor a be- vagy kilépünk a REM fázisból és az átmenet nem zökkenőmentes. Mivel eközben nem lenne szabad felébrednünk, az agy ilyenkor véletlenül tér magához.

Egy 2017-es kutatás rámutatott, hogy az alvásparalízistől rendszeresen szenvedő személyek gyakran számoltak be olyan hallucinációkról, melyekben a szobájukban „szellemszerű alakokat” láttak, akik őket figyelték.

Ezt a feltételezést ugyan még nem bizonyították, de egyes tudósok szerint ez a jobboldali koponyacsonti (paretiális) kéreg miatt fordulhat elő.

AndrewLozovyi/depositphotos.com

Az agynak ugyanis ez a része felelős a saját testünk feltérképezéséért, így ha ez összezavarodik, érzékelhetünk egy másik testet a szobában, amit – tévesen - egy idegennek látunk.

Az élmény alatt érzett rémület szintén nem tesz jót, mert egyrész felgyorsítja a szívverést az adrenalinlöket, másrészt nehezen tudunk ezután visszaaludni, így megzavarjuk az alvásciklust. Az alvásparalízis oka egyénenként változik, lehet örökletes, de okozhatja alváshiány, depresszió, krónikus fáradtság, szorongás, átélt trauma és stressz is. A narkolepszia az az alvási rendellenesség, ami extrém fáradtsággal és ezáltal önkéntelen, hirtelen álomba zuhanással jár, ez szintén hajlamossá teszi a beteget az alvásparalízisre. 

Fókuszban

Így tanítsd meg a gyerekednek, mi a jó és a rossz érintés

Egy mobil, amivel bátran villoghatsz, de nem kerül egy vagyonba

Tiszta lakás, ragyogó jókedv

Egy mobil, amivel bátran villoghatsz, de nem kerül egy vagyonba