A mesék varázslatos segítő ereje – Meseterápia, nem csak gyermekeknek

Írta: ,

A terápiás gyakorlatok terén már egyre többen alkalmaznak a hagyományostól kissé eltérő módszereket – a meseterápia is ilyen, ami már rengeteg gyermeknek és felnőttnek is segített, hogy könnyebben megküzdjenek a problémáikkal. Meseterapeutákkal beszélgettünk a témában.

Eredetileg felnőtt közönségnek szóltak

Szentkúti Márta mesemondótól, a Ligetszépe meseterápiás módszer® meseterapeutájától és kifejlesztőjétől megtudtuk, hogy a meseterápia olyan, jellemzően személyes segítségnyújtási mód, amelyben a számára megoldhatatlan nehézséggel, problémával küzdő emberrel együtt, a mesék útján keresik a megoldást. A mesék eredetileg felnőtt közösségeknek szóltak, ősképekben mutatták meg a mesehallgatóknak az emberi élet törvényszerűségeit és az embert körülvevő világot.

Közösségteremtő erejük mellett olyan élethelyzeteket is megmutattak, amelyek általánosíthatóak, így egy-egy mesében valaki magára ismerhetett, és a felismerés mellett problémamegoldási módokat, megküzdési stratégiákat is elsajátíthatott. Mesehallgatáskor nem csak a történet, hanem elsősorban az ősképek hatnak az emberre, és egyben ezek jelentik az erőt adó, esetenként gyógyító folyamatok elindulását” – mondja Szentkúti Márta.

A meseterápia bármilyen élethelyzetben segíthet, persze nem mindig egyedüli kezelésként: az orvosilag diagnosztizált betegségek esetében sikeresen egészíti ki akár a hagyományos, akár az alternatív gyógyítási módszereket. Az élet fejlődési kríziseit is nagyon jól tudja kísérni, és természetesen segít olyan kritikus esetekben is, mint egy családtag halála, egy hirtelen költözés, kistestvér születése, szorongások vagy negatív önértékelés leküzdése.

A valódi mesék a szellemi világból hoznak hírt a mesehallgatónak, a Földön élő ember a mesehallgatáskor újrateremti kapcsolatát lelki-szellemi lényének hazájával. A mesékben van egy törvényszerűség: mindig a Jó győz, és ennek újbóli és újbóli átélése erősíti a mesehallgató Énjét. A gyógyító erő az ősképekben rejlik, melyek bennünk is ott vannak: a mese aktivizálja őket. A mesehallgató mindig a mesehős szerepébe éli bele magát, aki sok nehézségen, küzdelmen megy át, de végül győz” – magyarázza a szakember.

Az egészséges részhez szólás

A meseterápia hatása a gyógyításban, harmonizálásban szalutogenetikus módon érvényesül, tehát a segítséget kérő ember egészséges részéhez szólnak a mesemondók, ezt erősítik a meseképekkel, az egészséges rész pedig öngyógyító erőként működik az emberben.

Gyermekek esetében a gyermeket nevelő szülő, vagy kivételezett esetekben pedagógus szokta felkeresni a terapeutát, aki hosszú anamnézis-kérdéssort tesz fel a szülőnek, hogy megismerje a gyermek fejlődését a fogantatástól kezdve a jelen pillanatig. A válaszok ismeretében személyes beszélgetés következik, ekkor a terapeuta is felteheti azokat a kérdéseket, melyek az anamnézis olvasása közben születtek benne, és a szülő is tájékozódhat a munka menetéről. Ha a szülő hamarabb nem igényli, hat-hét alkalom után mindenképpen újabb szülői konzultációra kerül sor, ahol megbeszélhetik a tapasztalataikat. Ha felnőttről van szó, ő saját maga keresi meg a terapeutát, ilyenkor szóban vesszük fel az anamnézist, de a többi szinte ugyanúgy történik” – avat be a meseterapeuta.

Hogyan lehet valakiből meseterapeuta?

Szentkúti Márta kérdésünkre elmondta, hogy a Ligetszépe meseterápiás képzés akkreditált; a három modulból álló, 120 órás képzésén 60 óra elvégzése után mesepedagógiai tevékenységet folytathat a hallgató, 120 kontakt óra után pedig tanúsítványt kaphat arról, hogy meseterápiás munkát végezhet. A képzés 2017-re némiképpen átalakul, a megváltozott törvényi feltételek alapján az óraszámot megnövelték, így 100 kontakt óra, és a hozzá tartozó feladatok sikeres elvégzése után mesepedagógiai, míg 200 kontakt óra és végül egy szupervízió mellett végzett meseterápiás gyakorlat teljesítése után meseterápiás tevékenységre jogosító tanúsítványt adnak a hallgatóknak.

Erre a munkára általában belső indíttatást éreznek olyan emberek, akik a szociális, vagy a pedagógiai munkaterületen dolgoznak, illetve szerencsére egyre több a pszichológus is érdeklődik” – tette hozzá Szentkúti Márta.