A mesehősök ritkán depressziósak – vajon miért?

Írta: ,

Bizonyára egyikünk sem hallott még olyat, hogy egy mesehős hosszú ideig depressziós lett volna. Mi lehet ennek az oka? Mi a jelentősége az életünkben a véletleneknek és a változásoknak?

A véletlenek

Életfeladatunkat általában már nagyon korán megsejtjük. Az első jelek véletlenekben, látszólagos semmiségekben mutatkoznak meg.

Ezek egy olyan ismeretlen világ üzenetei, amelyhez  – mi, akik hősök vagy hősnők vagyunk, csak nem tudunk róla – még nem nőttünk fel. Sorsfeladatunkra utal gyakran már a nevünk is: következtetni tudunk rá, ha a keresztnevünk jelentésének utánanézünk.

Az indián nevek (pl. „Farkasokkal Táncoló”) jellegzetes példái ennek.


Tudtad? Így lesz boldog a gyermek, aki a lelkedben él


A Ben Hur című filmben az indítja el az események láncolatát, hogy egy kislány kezéből kiesik a virágcserép. Ilyen véletlenek alakítják az életünket.

Amikor problémáink eredetét és megoldását keressük, visszafelé indulva el az időben, a tudatalattinkból előjövő emlékek segítségével meglelhetjük az utunkon a kiindulópontot, és a múltbeli élményeket feldolgozva a továbbvezető irányt. 

A saját út

A depresszió általában akkor következik be, amikor megtagadjuk saját utunkat, és meg akarunk felelni a családi és társadalmi elvárásoknak.

„A valóságban gyakori, a mítoszokban és a mesékben pedig nem ritka, hogy az üzenet süket fülekre talál, és nem kap választ.

Bármennyire is nagy erővel robbanjon be az életünkbe, mindig van rá lehetőség, hogy kitérjünk előle, és ezzel elaprózzuk saját magunkat.

A süketség, ahelyett hogy átélné, megváltoztatja az élményt, méghozzá negatív irányban. (…) Csak az marad neki, hogy mindig újabb és újabb problémákat találjon ki magának, és átadja magát a fokozatos hanyatlásnak.” (Rüdiger Dahlke)