5 tudományos magyarázat arra, miért érezheted magad letörtnek ok nélkül

Írta: ,

Még ki sem keltél az ágyból, de máris elszállt minden életkedved? Úgy érzed, legszívesebben meg sem mozdulnál, csak tévéznél és feküdnél egész nap? Ráadásul nincs is rá különösebb okod, mégsem tudod elűzni magadtól a borús hangulatot... Természetesen mindenkinek vannak ehhez hasonló „mehh” napjai, de vajon mi váltja ki őket?

1/5 Az a fránya időjárás!

A hűvösebb hónapokban a napsütés ritka vendég, ez pedig alapjáraton is elronthatja egy kicsit a kedved – akadnak azonban olyan emberek, akikre ez sokkal erőteljesebb hatással van.

Egy több száz fős felmérés során szakértők megállapították, hogy a jó idő beköszöntével értelemszerűen egyre többen mennek ki a szabadba szórakozni, ezzel együtt pedig megnő az emberek jókedve is. Sokkal rugalmasabbak lesznek, és kreatívabb megoldásokat találnak a problémáikra; a téli időszakban azonban ez elmarad.

Ezt a jelenséget szezonális affektív zavarnak nevezik: a lehangoltság évszakokhoz köthető, ami hosszú távon komolyabb depresszióvá alakulhat át. Ez az állapot leginkább a nőkre jellemző, és komoly kihatással van a pihenésre, az étvágyra, sőt, még a motivációra is.

2/5 D-vitamin-hiány

Nem véletlenül javasolják a szakértők, hogy a téli depresszió esetén fogyassz minél több D-vitamint. Nagyon sok embernél ugyanis ennek hiánya okozza a rosszkedvet – túl keveset visznek be az étrendjükkel a szervezetükbe, vagy nem töltenek elég időt a napon.

Utóbbi pedig az esős, hűvös időszakban, valljuk be, elég nagy kihívás. Ez a szerves vegyület azonban nemcsak a hangulatod alakulásában tölt be fontos szerepet, de a csontjaid egészségében is, sőt, még az immunrendszeredet is erősíti.

Úgyhogy ha legközelebb rosszkedvűnek érzed magad, egyél halat, májat, tojássárgáját vagy mézet, ezek ugyanis viszonylag nagy mennyiségben tartalmaznak ebből a vitaminból.

3/5 Gyerekkori traumák

A stresszes élettapasztalatok fizikailag és mentálisan is megviselik az embert, ami által kiszolgáltatottabbá válik a depresszióval szemben is.

A gyermekkori traumák (például rossz életkörülmények, egy szülő elvesztése, vagy bármiféle bántalmazás) kihathatnak az agyi fejlődésünkre úgy, hogy sokkal könnyebben „szorulunk bele” a negatív, stresszes állapotba, és nehezebben kerülünk ki belőle, mint mások.

Hajlamosak lehetünk ezáltal pesszimistán állni szinte mindenhez, és csak nagy erőfeszítésekkel tudjuk megváltoztatni a gondolkodásmódunkat.

4/5 Negatív gondolatok spirálja

Lehet, hogy azért érzed magad elkeseredettnek, mert már hosszú ideje próbálsz rájönni, mi nem stimmel az életedben.

Egy amerikai felmérés eredményei bebizonyították, ha túl sok időt töltesz negatív gondolatokkal, az sokat ronthat az egyébként is borongós kedveden.

Egy rossz gondolat vezet a következőhöz, szépen lassan pedig azon kaphatod magad, hogy a problémák lavinája teljesen maga alá temet téged.

Ráadásul minél többet elmélkedsz rajtuk, annál kisebb eséllyel teszel ellenük valamit. Hogy megszabadulj ezektől a gondolatoktól, csinálj valamit, bármit, ami eltereli a figyelmed: sétálj egyet, nézd át a szekrényed, vagy rakj rendet a szobádban.

5/5 Az agy kémiája

Néhány ember agya sokkal érzékenyebben reagál a stresszre, és bár kutatók régóta foglalkoznak ezzel a jelenséggel, még rengeteg kérdés maradt a témában.

Azt azonban már biztosan tudjuk, hogy a szerotonin és a noradrenalin alacsony szintje szoros összeköttetésben áll a megmagyarázhatatlan rosszkedvvel.

De vajon miért van az, hogy egyesek pozitívan reagálnak az antidepresszánsokra (amelyek kifejezetten ezeket a hormonokat célozzák meg), míg mások semmit sem éreznek tőle? Egy felmérés szerint az agyunkban található galanin tehet erről; egyes embereknél ugyanis az agy máshogy dolgozza fel ezt a fehérjét, így akadnak olyanok, akik nehezebben lesznek ismét vidámak egy rossz élmény után.