12 tipikus viselkedési forma, ami tuti boldogtalansághoz vezet

Írta: ,

Mi, nők. Sok közös van bennünk, és sok különbség, sok tipikus és sok kideríthetetlen, de egy dologban valamennyien megegyezünk: mindannyian hajkurásszuk az álmainkat. Kisgyermekként a felnőttkorról ábrándozunk, mi is szépek, csinosak, magabiztosak, önállóak akarunk lenni. 

Arra vágyunk, hogy szép ruhákban billeghessünk, hogy sminkelhessünk, hogy nekünk udvaroljanak a jóképű – lehetőleg sportkocsin közlekedő – férfiak.

Aztán amikor eljön az idő, és egyszeriben ránk zúdulnak az áhított álmok, a kezdeti rózsaszín ködfátyol a mindennapok mókuskerekében hamar elillan, a problémák megoldása komoly erőfeszítésekbe kerül, és bizony vissza-visszasírjuk a gyermekkor soha vissza nem térő védettségi állapotát.  

De mik is azok a jellegzetes boldogságromboló gondolatok, és tettek, amelyek megmérgezhetik a felnőtt nők, és környezetük életét. Vajon hányan ismertek magatokra? Lássuk...

Nem bízom senkiben!

„Úgy gondolom, hogy egy ilyen számító világban kötelező az óvatosság: ezért aztán gyanakszom mindenkire, aki mosolyogva fordul felém, magamban tartom az érzéseimet, egyedül rágódom a problémáimon. Véletlenül sem fogadom el a mások tanácsait – elvégre biztosan csak rosszat akarnak Nekem.”

Eredmény: gondolj bele: ha mindig bizalmatlan vagy, pillanatok alatt egyedül találod magad a világban. Nem lesz, aki gondoskodjon rólad, nem lesz, akire támaszkodhatsz.

Teendő: bármennyire is nehéz, de próbálj meg bízni az emberekben. Persze nem válogatás nélkül, az első ismeretlenben, de törekedj arra, hogy ne emelj falat magad köré.

Semmi sem jó, ahogy van!

„Elégedetlen vagyok mindennel – még azzal is, ami egyébként megfelelne az elképzeléseimnek. Érvelek, vitázok, veszekszem minden kis semmiségen, nehogy a másik fél jól érezze magát, vagy dőre módon azt higgye, örömet tudott nekem szerezni.”

Eredmény: akit folyamatosan szekálnak, előbb vagy utóbb menekülő üzemmódba kapcsol. Tetszik vagy sem, újra egyedül maradsz, és nyalogathatod a képzeletbeli sebeidet.

Teendő: attól, hogy a nadrágot valaki nem mindig élére hajtja, vagy a zoknijait nem egymásba dugva teszi el, még lehet jó ember. Fogadd el, hogy a dolgok nem csak úgy jók, ahogy Te „szoktad” csinálni.

Úgyis mindig Nekem van igazam!

Bárhol, bármikor, bármin, folyamatosan és lehetőleg nagyközönség előtt. Ügyelj arra is, hogy minél jobban megalázd a másikat – üvöltsd a levegőbe a gyengeségeit, mutasd meg, hogy Te milyen mártír életet kell, hogy élj mellette.

Eredmény: a partnered idővel megunja a saját „házisárkány” kirohanásait, és békésebb vizekre evez. Egyre több időt tölt majd a munkahelyén, majd a haverjaival, és kisvártatva majd csak azt veszed észre, hogy éppen csak aludni jár haza, vagy már azért sem.

Teendő: ha nem akarod elveszíteni, ne várd meg, hogy másnál keressen vigaszt. Fogd vissza magad, és nézz a tükörbe: ugye Te sem vagy tökéletes? Akkor milyen alapon várod el tőle, hogy az legyen?

Nem is kezdek bele – úgysem sikerülhet!

Úgysem fog sikerülni! Elegem van mindenből! Már megint Nekem kell tartanom a hátam. Miért pont én?  - dohogsz folyton magadban, és a hátad közepére sem kívánod az egészet. Mérgelődsz, csapkodsz, kedvetlen vagy, miközben tudod, ha törik, ha szakad úgyis meg kell tenned.

Eredmény: egy percig sem élvezed, amit csinálsz, és lehet, hogy eleve sikertelenségre ítéled magad.

Teendő: állj hozzá pozitívan. Ez egyrészt a siker záloga, másrészt Te magad is jobban fogod érezni magad attól, hogy a kényszerű feladatok sem képesek kifogni rajtad.

Uralkodjon a félelem a napjaidon!

Ha lehet, rettegj mindentől. Rettegj attól, hogy szerelemre találsz, de attól is, ha nem, rettegj a pénz hiányától, de attól is, ha sok van belőle, félj a jövőtől, de ne érezd jól magad a jelenben sem. Szorongj és aggodalmaskodj naphosszat.

Eredmény: a folytonos rettegés megmérgezi a napjaidat, emiatt képtelen leszel a fontos dolgokra koncentrálni.

Teendő: ne pánikolj mindenen. Fogadd el a most lehetőségeit, és ne aggodalmaskodj a holnapon – attól még nem lesz könnyebb.

Panaszkodj!

Bárkinek-bármiről. Ne fogd vissza magad – zúduljanak belőled a sirámok: hogy neked milyen rossz az életed, milyen nehéz a sorsod, hogy téged nem szeret senki, és nem értenek meg az emberek.

Eredmény: még az a pár ember is elmenekül, aki eddig nyitott szívvel közeledett hozzád.

Teendő: kontrolláld a mondandódat. Vannak dolgok, amelyek nem tartoznak másra, és egyébként is: attól még nem oldódik meg semmi, hogy másokat traktálsz velük. A problémákról nem beszélni kell, hanem törekedni kell a megoldásukra.

Légy szomorú!

Hiszen Neked úgysem sikerül semmi. Téged úgysem értenek meg az emberek. Te teljesen egyedül vagy ebben a zord és ronda világban. Nehogy egy pillanatra is elmosolyodj.

Eredmény: a morcos nőket igyekszik elkerülni mindenki, tartva attól, hogy a felhalmozódott feszültség bombaként robbanhat.

Teendő: tessék mosolyogni! Tessék rácsodálkozni az élet szépségeire! Megszépít, vonzóvá tesz.

Olyan rosszul vagyok!

Nem vagy beteg, de érezd magad mégis annak. Fájjon a fejed, szédülj, légy fáradt – legalább törődni fognak veled a többiek.

Eredmény: idővel valóban beteg leszel, és lejárt „lemez”. Nem igazán tudnak veled mit kezdeni – a sajnálaton kívül. Tényleg ezt akarod?

Teendő: légy tekintettel a szeretteidre, akik aggódnak érted, és ne okozz örömet az ellenlábasaidnak a gyengeségeddel.

Ő is olyan mint a többi: tuti, hogy megcsal!

Tudod, hogy nincs rá okod, mégis légy féltékeny. Számoltasd el az idejével, ellenőrizd, kövesd, leskelődj utána, kutasd át a zsebeit, lepd meg a munkahelyén.

Eredmény: az idegszálain táncolsz, folyamatosan veszekedtek, aztán bogarat „ültetsz a fülébe” – lehet, hogy belekóstol milyen is lenne, ha a feltételezésed igaz lenne.

Teendő: parancsolj a birtoklási vágyadnak. Bízz meg benne – hisz a szerelem alapja a bizalom – ne tedd tönkre.

Csak Én számítok – senki más!

Semmiképp se törődj másokkal, csak a saját érdekeid vezéreljenek.  Könyökölj és taposs, ha kell, s törtess előre az érvényesülésed érdekében.

Eredmény: lehet, hogy felérsz a csúcsra, de ott senki sem fogja majd a kezed, és nem fog segíteni, ha a lecsúszol a lejtőn.

Teendő: vetkőzd le az önzésedet. Tudd, ha te nem vagy hajlandó segíteni másoknak, Te sem várhatsz viszonzást, ha bajba kerülsz.

Más a hibás – nem Én!

Bármi is történt, Te nem vagy érte felelős. Más rontotta el. Más a hibás – Te soha. Hogy is képzeli azt valaki, hogy Te csináltál valamit rosszul?

Eredmény: megbízhatatlannak fognak tartani. Olyannak, aki képtelen az életét kézben tartani.

Teendő: vállald a tetteidért a felelősséget. A hibákért is. 

Én aztán nem változom!

Emlékezz és nosztalgiázz naphosszat, és ne törődj a jelennel.

Eredmény: míg Te visszaidézed a múltat, az élet szélsebesen elrohan melletted, az összes olyan lehetőséggel együtt, ami boldoggá tehetne.

Teendő: tessék felébredni, kimozdulni, élni és élvezni a mindennapokat!

Mi nők. Sokszor hibát-hibára halmozunk, majd értetlenül tapasztaljuk: boldogtalanok vagyunk. Ne kövessük el a fenti hibákat – kergessük tovább az álmainkat, és tegyünk azért, hogy megvalósulhassak.