A jóga 10 köre – 10. rész: filozófia

Írta: ,

A jóga nagyon divatos már nálunk is, a fővárosban szinte minden kerületben találni stúdiót (többet is), és ez alapvetően egy pozitív dolog. A legtöbb csoportos órán azonban csak a jóga egy apró szeletével találkozhatnak a vendégek, a testtartások gyakorlásával, ami csupán az első lépés ezen a fantasztikus úton. A jóga rendszere igen összetett, és ebben a cikksorozatban igyekszem bemutatni minden ágát, ha a pózokon túl is érdekel ez a csodálatos keleti hagyomány. A tizedik rész a jógafilozófiáról szól.

A hatha jóga 10 körének „utolsó” része a filozófia, amely az eszmei hátteret nyújtja a gyakorláshoz. Ritka az, hogy valaki először a jógafilozófia tanulmányozásával kezdi az útját, sokkal inkább az ászanázás szokott lenni az első lépés, ám előbb-utóbb – ha komolyan gondoljuk a gyakorlást – a különböző jógakönyvek forgatása is ajánlott.

Amit a jóga kialakulásáról tudni érdemes, hogy már az i. e. 4000 körüli időszakból találtak olyan tárgyi leleteket, amelyek az Indus-völgyi kultúrából származtak – ezek különböző jógaüléseket ábrázoló figurák voltak, ún. pecsételők.

A Védák (szanszkrit nyelvű ősi bölcseletek) szájhagyomány útján öröklődő epikus szövegeiben említenek először a jógához hasonló rendszert, gyakorlatokat, de az első írásos források, amelyek már ténylegesen a jógáról mint szellemi útról szólnak, kb. 2000 évvel ezelőtt születtek meg.

Vannak olyan ősi iratok, amelyek a jógafilozófia alapműveinek tekinthetők, ezek a következők:

  1. Bhagavad-gíta – a hindu vallás költeménye, keletkezésének idejéről változó nézetek vannak, feltehetőleg a Kr. e. 4-3. századra tehető. A jóga lényegéről és végső céljáról is szól, legfőképpen szellemi útvezetés.
  2. Patandzsali Jóga-aforizmái (vagy a Jóga-szútrák) – i. sz. 400 körül keletkezett, főként filozófiai, elméleti szöveg. A 2. aforizma szerint a jóga az elme hullámzásainak megfékezése.
  3. Hatha-jóga-pradípiká (más néven A hatha jóga lámpása) – i. sz. 15. század körüli mű, inkább gyakorlati útmutató, ászanákkal, tisztítógyakorlatokkal.

A fentiek tehát az alapvető írásos források, amelyeket érdemes tanulmányozgatni, ha jobban érdekel a jóga filozófiai háttere is, ugyanakkor számos könnyebben emészthető könyv is van, ami remekül összefoglalja az alapokat – B.K.S. Iyengar indai jógaguru például több könyvet is írt kifejezetten a nyugati társadalomnak, amelyekben közérthetően ír az egész rendszerről, és ezek magyarul is elérhetőek.