A kommunikáció minden emberi kapcsolat alapja: ezért is olyan aggasztó, hogy egyre többen elzárkóznak a párbeszédtől és inkább kerülik, mintsem keresik mások társaságát. Mit mutatnak a statisztikák?
A magány mégsem a múlté?
Manapság, amikor tényleg egy mozdulat az, hogy gyakorlatilag bárkivel felvegyük a kapcsolatot, azt gondolhatnánk, a magány fogalma egyenesen a múlté. Egy új felmérés viszont az sugallja, hogy minden lehetőség ellenére és akár a nyüzsgő társasági élet közepette is az elszigeteltség érzésével küszködünk.
A OnePoll által végzett kutatás során 2000 brit felnőttet kérdeztek meg kommunikációs szokásairól és megdöbbentő adatok láttak napvilágot. Kiderült, hogy a résztvevők 40%-a legalább 3 napja nem beszélt személyesen senkivel. Jelentősrészt a világjárvány erősített rá a tendenciára, hiszen rengetegen azóta sem tértek vissza a közösségi életbe. De még a home office vagy a szingli lét sem ad okot arra, hogy egyáltalán ne érintkezzünk és beszélgessünk másokkal személyesen, legfeljebb online.
Nem egyszerű visszatérni a körforgásba, amit nemcsak a 40%-os arány mutat, hanem az is, hogy a résztvevők 28%-a még úgyis magányosnak érezte magát, hogy éppen egy társasági eseményen vett részt és 25% hozzátette, hogy a munkahelyén sem mozog otthonosan – ők egyenesen az „elszigetelt” kifejezést használták.
Magányosan a tömegben
A szakértők szerint ez a jelenség – némileg talán meglepő módon, de éppen – a fiatal felnőtteket érinti, akik 18 és 24 év között vannak. Köztük a társasági magány aránya kiemelkedően magas, 60%-ot mutat. Utólag visszagondolva, sokunknak ezek voltak a legizgalmasabb, legfelszabadultabb és legaktívabb éveink – ehhez képest a mai fiatalok több mint fele úgy érzi, hogy társaságban sem talál kapcsolódási pontokat a többiekhez. Úgy tűnik, a nők nagyobb arányban tapasztalják ezt a jelenséget, de nem sokkal maradnak le mögöttük a férfiak sem, így a megoldást globálisan, nemektől függetlenül kell keresni.
Mi okozza ezt a magány-járványt?
A magány járványának okai részben azzal magyarázhatóak, hogy az emberek vonakodnak megnyílni az érzéseikről és beszélni másoknak a magányukról. A tanulmány szerint a válaszadók mindössze 14%-a szokott gyakran említést tenni másoknak érzéseiről és 62%-uk szerint a magányt érintő témák még mindig megbélyegezettséggel járnak.
Az érzelmek visszatartása ugyanakkor komoly károkat okozhat, beleértve az önbizalom csökkenését, a szorongás szintjének növekedését és az alvásminőség romlását. A tanulmány szerint alvásproblémák a magányos emberek 42%-ánál jelentkeznek, és 29%-uk kevésbé tartja vonzónak magát. A megfelelő étrend (és így az egészséges életmód, az ideális testsúly) fenntartása is problémát jelenthet.
Mit lehet tenni a jelenség ellen?
Vannak lépések, amelyek segíthetnek a magány érzésének leküzdésében és csökkenthetik az elszigetelődést, azonban tudatosan tenni kell mindenkinek azért, hogy a változás elinduljon.
A válaszadók 43%-a úgy véli, hogy a közös élmények megosztása segíthet csökkenteni a magányt, míg 33%-uk szerint a közösséghez vagy csoportba való csatlakozás, valamint a személyes célok elérése is hozzájárulhat a magány enyhítéséhez.Az emberek természetükből adódóan társas lények. A rendelkezésünkre álló pszichológiai tanulmányok azt állítják, hogy a kapcsolódás, az összetartozás érzése nagyban segíti a boldog, kiegyensúlyozott élet megteremtését. Éppen ezért a másokkal fenntartott, minőségi kapcsolat elengedhetetlen, ha szeretnénk elkerülni a mentális és fizikai egészségünk romlását.
Anjula Mutanda pszichológus szerint a magány ellen 5 lépésben küzdhetünk a leghatékonyabban:
- Felismerés és tudatosság fejlesztése. Vedd észre, jegyezd fel a haszontalan szokásaidat, amiket kialakítottál, és amikkel növeled a magányosságod érzését!
Pl. Figyeld meg, mivel töltötted régen az estéidet és mivel most! - Pozitív változtatások. Ha lefelé tartó érzelmi spirált veszel észre, fogj bele valami másba, ami segít megváltoztatni az érzéseidet a lehető leghamarabb.
Pl. Mozdulj ki, menj el sétálni! - Negatív gondolatok zavarása. Szállj szembe a jól begyakorolt negatív gondolataiddal, mert ezek akadályozzák, hogy új kapcsolatokat alakíts ki.
Pl. Ha azért nem mész el edzeni, mert félsz mások reakciótól, akkor keress egy barátot vagy egy kifejezetten bátortalanoknak fenntartott edzési lehetőséget! - Új tevékenységekbe való bekapcsolódás. Vegyél részt olyan eseményeken, programokon, melyek segíthetnek egy pozitívabb gondolkodásmód és új szokások kialakításában.
Pl. önkénteskedés, szabadidős események, kiállítások látogatása. - Szakmai támogatás kérése. Ha a nehézségek felülkerekednek rajtad és úgy érzed, nagyon kilátástalan a helyzeted, akkor ideje segítséget kérned, mert egy szakember a lehető legnagyobb eséllyel tud visszatéríteni a helyes útra.
Nyitókép: Dusan Stankovic/istockphoto.com