5 zavaró tény az organikus élelmiszerekről – Bio és szerves mindenek felett?

Marity Mira
Írta: , Frissítve:

Az ökológiai gazdálkodás alapelvei vitathatatlanul jók. Mindenki szeretne egészségtudatosan étkezni és élni, így a mérgező peszticideket – növényvédő és gyomirtó szereket – jó lenne teljesen kiiktatni a felhasznált élelmiszerekből. De vajon teljes mértékben megbízhatunk az organikus termékekben?

Kemikáliákat eszünk

A növényeken található kémiai növényvédőszer maradványai akár közvetlenül, akár a növényeket elfogyasztó állatok húsán keresztül is lassan beszivároghatnak a szervezetünkbe. De ez nem minden – növekedési hormonok, antibiotikumok és egyéb gyógyszerek is belekerülhetnek a talajba, vízbe, a hagyományos állattartás és növénytermesztés keretein belül pedig a gyomrunkba is. Mielőtt azonban kiürítenéd a hűtőt és a kamrát, és megesküdnél, hogy ezután csak biotermékeket eszel, légy tisztában azzal, hogy az ökológiai gazdálkodásnak is megvannak a maga szépséghibái.

Alig szabályozott

Az elmúlt években jelentősen megnőtt az ökológiai termékek körüli bürokrácia. A cél a fenntartható termelési rendszerek zavartalan működése lenne, de ezt olyan tanúsítványok, szabványok és helyszíni vizsgálatok előzik meg, amelyek óriási mértékben nehezítik – és költségekkel terhelik – a biogazdálkodást. Ezzel együtt még jobban megemeli az amúgy is nehezen megfizethető bioélelmiszerek árát.

A legtöbb országban nincs konkrét felelőse a biztonsági vizsgálatoknak, a potenciálisan szennyezett élelmiszerek visszahívásának és a csalások leleplezésének.

Mindez együtt akadályozza a hazai gazdálkodás ösztönzését is.

Nem minden helyi

Az organikus élelmiszerek előállítói zászlójukra tűzték a „helyben előállított” alapanyagok preferálását, segítve ezzel a helyi termelőket. A valóságban azonban, ha nem kimondottan virágzó mezőgazdasággal rendelkező országról van szó, az ökológiai élelmiszerek iránti kereslet jóval meghaladja azt a bioalapanyag mennyiséget, amire helyben szükség lenne. Így rengeteg importáru érkezik a tengerentúlról, amelynek jó része katasztrofális élelmiszerbiztonsági szabályozással rendelkezik. Az importált termékeket nem tesztelik biztonsággal, azok mégis felhasználásra kerülnek a szintén kontrollhiányos ökológiai gazdálkodásokban.