Tippek a sajtokhoz: fogyasztás, vásárlás, tárolás

Írta: ,

A sajtok aromavilága lenyűgözően gazdag. Frissen és éretten fogyaszthatod, ha sajtpultból választod. Cikkünkben mesélünk az előállításáról, az összetevőiről, a biológiai hatásairól, továbbá vásárlási és tárolási ötleteket adunk.

Régi táplálékunk

1/7 Régi táplálékunk

Nem tudjuk pontosan, hogy az emberiség mióta fogyaszt sajtot.

Valószínű, hogy a véletlen játszott szerepet a felfedezésében, amikor a megsavanyodott tejről valaki megfeledkezett. Már a legkorábbi időkben ismerték az emberek.

A sajtról szóló feljegyzések Mezopotámiából valók, és 5000 évesek. Már a trójaiak is tudták, hogy a sajtszerű massza megalvadt tejből, kilyukasztott cserépedényekben készül.

A sajtkészítés folyamata az idők folyamán egyre finomodott: a masszát préselni, sózni, szárítani kezdték.

A 19. században már olyannyira nagyra becsülték, hogy a menyasszonyok hozományának része volt. 

Vásárlás és tárolás

2/7 Vásárlás és tárolás

A hiper- és szupermarketek elsősorban iparilag előállított sajtokat árusítanak.

De a sajtos pultoknál és a szaküzletekben bőséges a sajtkínálat, és vannak nyers tejből készült sajtok is.

Fontos, hogy a vágott felület frissnek nézzen ki, és ne legyen repedezett, mert ha az, arra lehet következtetni, hogy a sajt már kiszáradóban van.A sajt érettségére az illata is utal.

Becsomagolt sajtnál érdemes a felületet finoman megnyomkodni. Az érett sajt ilyenkor megremeg.

A kiszáradás veszélye miatt otthon a sajtot mindig gondosan vissza kell csomagolni az eredeti csomagolóanyagba, akkor is, ha rövid ideig tároljuk.

Sajtharangba is teheted, de egy nap után vedd ki belőle.

Összetevők

3/7 Összetevők

Fehérje, zsír, szénhidrát (tejcukor), vitaminok, ásványi anyagok és víz – ezek az alkotóelemek képezik a sajtban a szárazanyag-tartalmat.

A friss sajtokban sok víz van, ezért ezekben alacsony a szárazanyag-tartalom. Minél tovább érlelődik egy sajt, annál több víz párolog el belőle.

Kisebb lesz a sajt, de a szárazanyag-tartalma megmarad.

Szinte egyáltalán nem tartalmaz megemészthetetlen alkotórészeket.  

Ha nem akarsz túl sokat enni, akkor érdemes sajttal befejezned az étkezést, mert hosszantartó telítettségérzést biztosít. 

Friss sajt és lágy sajtok

4/7 Friss sajt és lágy sajtok

A friss sajtok legalább 18%-ban tartalmaznak zsírt. Ezeket lassan csepegtetik le, és nem érlelik, ezért frissen fogyasztjuk őket.

Elvileg az érlelés előtt minden sajt frissnek számít. A friss sajtok pasztőrözött tejből vagy tejszínből készülnek.

A lágy sajt zsírtartalma legalább 35%. Alapja a nyers vagy pasztőrözött tej. Érleléssel állítják elő. Kívülről befelé érik, fehérpenészes vagy letisztított kérgű.

A fehérpenészes sajtok illata a champignon gombára emlékeztet, előállításuk során a Penicillium candidum kultúrát használják oltóanyagként. A mosott héjú lágy sajtok héját az érlelődés alatt sólével mossák le, majd narancssárgára vagy vörösesbarnára színezik.

A kékpenészes sajton, a camembert és a brie sajt külső héján lévő penész nem káros az egészségre. A többi sajtfajtán azonban a penész vadon nő, és mérgezést okozhat. A megpenészedett sajtot ki kell dobni.

Félkemény és kemény vágható sajtok

5/7 Félkemény és kemény vágható sajtok

A félkemény vágható sajtokban legalább 44% a zsír.

A félkemény és a lágy sajtok között helyezkednek el. Ilyenek a belül penészes sajtok, mint a rokfort és a gorgonzola.

A kék erezet úgy alakul ki, hogy Penicillium penészgombát adnak az alvadékröghöz. 

A kemény vágható sajt 49 %-os zsírtartalmú.

Lágyabb és puhább a kemény sajtnál, amelynek a legmagasabb a zsírtartalma (minimum 60%).

Sokáig eláll, mert magas szárazanyag-tartalmú.

Ömlesztett és savanyútej-sajt

6/7 Ömlesztett és savanyútej-sajt

Az ömlesztett sajtot természetes sajtból készítik, ömlesztősó hozzáadásával vagy enélkül, felforrósítják és megolvasztják.

Kenhető és vágható változata is van.

Ha legalább 75%-ban egy bizonyos sajtfajtából származik, akkor elnevezhetik a sajt után.

A savanyútej-sajt megtúrósodott savanyított tejből áll. Zsírtartalma alacsony, kb. 10%-os.

Élettani hatások

7/7 Élettani hatások

A zsírtartartalma fontos energiahordozó, és segíti a vitaminok felszívódását.

A kemény sajtokban nincs szénhidrát, és kevés bennük a koleszterin.

A máj károsodása esetén a könnyen emészthető fehérjék miatt ajánlatos fogyasztani, így a károsodott májsejtek megújulhatnak.

Étvágytalanság vagy lázas állapot után erősíti a legyengült szervezetet.

Gátolja a fogszuvasodást, mert a vízben oldódó alkotóelemek – a foszfor és a kalcium – fokozzák a nyáltermelődést, és ásványi anyagokkal látják el a fogínyt.

100 g sajt pedig fedezi a napi kalciumszükségletünk 100%-át.

Cikkünk megírásához a Sajtlexikont (Alexandra Kiadó, 2006.) használtuk.