Természetes és mesterséges édesítők: mit válassz?

Írta: ,

Nem csoda, ha az ember lánya összezavarodik, amikor az édesítőszerek, cukrok után nyúlna a boltok polcain. Azt már mindenkiben elültették, hogy a hagyományos fehércukor rossz, de valóban így van? És ha kristálycukrot nem választhatunk, akkor mire voksoljunk?

Tényleg árt a hagyományos cukor?

1/7 Tényleg árt a hagyományos cukor?

Azok, akik elítélik a modern táplálkozási divatokat, leginkább azzal takaróznak, hogy nagyszüleink is leélték az életüket, miközben végig fehércukrot és fehérlisztet fogyasztottak.

A gond ezzel az érvvel az, hogy nagyszüleink részben sokkal többet mozogtak, részben pedig messze nem ettek olyan sokszor cukros ételeket, mint mi, sőt, nem feltétlenül került minden nap kenyér sem az asztalra.


Mézzel édesítesz? A cukornál is jobban árthat neked!


Nagyvonalakban tekintve egészségesebben táplálkoztak, mint mi, hiszen minden alapanyag frissen, szennyeződés és mesterséges adalékanyagtól mentesen került az asztalra. Mindazonáltal igaz, hogy kismértékben ezek az élelmiszerek nekünk sem ártanak.

A fő probléma az, hogy manapság minden egyes félkész ételnek magas a cukortartalma, márpedig így valóban nem vehetjük félvállról a kérdést.

Jobb a barna cukor?

2/7 Jobb a barna cukor?

A hagyományos, általunk ismert kristálycukrot igen jelentősrészt cukorrépából nyerik ki. A gond abból adódik, hogy a kinyert cukor többszörös finomításon esik át, ami során mésszel tisztítják, így kivonják belőle a szerves anyagokat.

A kristályosítás után megkapjuk a csodásan fehér, szemcsés cukrot. Ebből eredendően sokan úgy vélik, hogy a barnacukor nem esik át ugyanazokon a folyamatokon, nem természetellenesen fehér, így ideális a fogyasztásra.

Ezzel szemben az igazság az, hogy a finomítás utolsó fázisában visszamaradó oldatot, a melaszt hozzákeverik a cukorhoz, ami így megkapja különlegesebb ízét és színét.

Persze, a melaszban van némi ásványi anyag, emiatt valamivel jobb, mint a hagyományos cukor, de mégsem az igazi (már csak azért sem, mert sokszor színezőanyaggal utánozzák le a barna árnyalatot).

A nádcukor egészséges, a barna cukor nem

3/7 A nádcukor egészséges, a barna cukor nem

Bár hazánkban a cukorrépa jóval elterjedtebb alapanyaga a cukroknak, világszinten a nádcukor népszerűbbnek bizonyul.

Mondhatjuk, hogy szerencsére, ugyanis a nádcukor sokkal egészségesebb, mint az általunk nagyobb százalékban ismert és használt fehércukor.

A nádcukorban fontos vitaminok és nyomelemek találhatóak, ráadásul nem terheli meg annyira a vércukorszintet, mint a fehércukor.

A túlságosan sokat finomított cukrok lebontásához a szervezetnek vitaminokat és ásványi anyagokat kell beáldoznia, ezzel szemben a nádcukor egy természetes édesítőszer.

Ebben rejlik egyúttal a hátránya is, legalábbis ami a modern fogyasztási igényeket illeti. A nádcukornak egészen más, karamellás íze van, mint amit megszoktunk, ezért a váltás némi időt és tapasztalást vesz igénybe.

Csalóka gyümölcscukor

4/7 Csalóka gyümölcscukor

A gyümölcscukrot sokan fruktóz néven ismerik, de az egyszerűség kedvéért szerencsére nem két különböző édesítőről beszélünk.

A gyümölcscukor a legédesebb cukorféleség, természetes formájában a mézben és a gyümölcsökben lelhető fel.

Emiatt sokan úgy vélik, hogy kiváló választás a hagyományos cukrok helyettesítésére, de a boltokban kapható gyümölcscukrok leginkább kukoricából kinyert alapanyagok, tehát természetes formában nem sok közük van sem a gyümölcshöz, sem a mézhez.

Annyiban mindenképpen egészségesebbek a hagyományos cukornál, hogy lassabban szívódnak fel, de sajnos szinte mindenben megtalálható a sziruposított változata, így extra édesítésre nem feltétlenül ideális a fruktóz bármelyik formája.

Óvatosan a nyírfacukorral

5/7 Óvatosan a nyírfacukorral

A nyírfacukor az egyik legtökéletesebb ízesítő lehetne, ám nem árt vele óvatosan bánni. Eredetileg valóban a nyírfakéregből állítják elő, de az igény nagy, és az árak túl magasak lennének, ha nem egészítenék ki a kínálatot kukoricarosttal.

Mindenestre a nyírfacukor az egyik legegészségesebb édesítő, rendkívül alacsony a glikémiás indexe, nem táplálja a gombákat és nem terheli az inzulinszintet, a kutatások szerint pedig kifejezetten fogbarát.

Fontos tudni, hogy cukoralkohol lévén hasmenést is okozhat, emiatt sokan elpártolnak a fogyasztásától, de szerencsésebb a mennyiséget, semmint a minőséget csökkenteni.

A nyírfacukor egyébként ugyanaz, mint a xilit, amit mesterségeges neve ellenére a szervezet maga is előállít, és ami nagyon hasonlít a szintén egészségesnek bizonyuló eritrithez.

Agávé, az új csodaszer?

6/7 Agávé, az új csodaszer?

Az agávé sokak számára újszerű alapanyag, a hangzatos névnek sokan bedőlnek, pedig ez az alapanyag nem feltétlenül hat előnyösebben a szervezetre, mint a hagyományos cukor.

Annyiban mindenképpen célszerűbb fogyasztani, hogy a jó minőségű agávé sok vitamint, ásványi anyagokat, nyomelemeket tartalmaz, szemben a cukorral, ami lényegében még el is vonja ezeket a szervezettől.

Szirup és por formájában egyaránt kapható, bár nem olcsó, sokkal édesebb, mint a cukor, így jóval kevesebbet kell belőle használni.

A glikémiás indexe ugyancsak alacsonyabb a cukornál, tehát nem emeli meg hirtelen a vércukorszintet, ez a diabétesszel küzdőknek és a diétázóknak is jó hír.

Mindazonáltal tény, hogy magas a fruktóztartalma, tehát mint az összes édesítőből, úgy az agávéból sem ajánlatos sokat fogyasztanunk.

Sztívia

7/7 Sztívia

A sztívia egy teljesen természetes édesítő, tulajdonképpen egy dél-amerikai gyógynövény. Egyik legnagyobb előnye természetes mivoltán túl, hogy sokkal édesebb a hagyományos cukornál, így minimális mennyiséggel is elérhetjük ugyanazt az eredményt

. Nincs befolyással a vércukorszintre, egészen elhanyagolható a kalóriatartalma, miközben pozitív hatásait kifejti a szervezetre (sok benne a vitamin és az ásványi anyag).

Mindazonáltal sajnos két hátránya is van: egyrészt jellegzetes a mellékíze, ami egyeseknek kifejezetten ízlik, másokat elriaszt.

Másrészt, ahogy a legtöbb egészséges édesítő, a sztívia sem éppen olcsó, de mint írtuk, sokkal kevesebbet kell belőle használni, így az ár-érték arány idővel kiegyenlítődik.