Ezért okoz függőséget a kávé, és ekkortól halálos

Írta: ,

Szeretjük a kávé varázslatos ízét. Van, aki a rövid, fekete eszpresszó kávét kedveli, van, aki a hosszú kávét, vagy a habos kapucsínót, és még számtalan változatban készítjük. A legtöbben mégis élénkítő hatása miatt fogyasztjuk. Hatóanyaga a koffein. De vajon tényleg ébren tart és segít a koncentrálásban? Akkor is hat, ha mindennap isszuk, méghozzá több adagot is? Mi történik, ha kimarad a szokásos adag?

A koffein az életünkben
Sokan képtelenek vagyunk reggelenként bármihez is hozzáfogni, amíg meg nem iszunk egy csésze kávét. Akik teát isznak, azok sem hagyják ki a koffeint.
 
A növények természetes növényvédőszerként tárolják magvaikban, leveleikben, gyökereikben ezt az anyagot. De nem a kávé és a tea az egyetlen koffeinforrásunk. Jelentős mennyiséget tartalmaznak az üdítőitalok is. 
 
A kóla, a csokoládé, a kakaó sem mentes tőle. A koffeintabletták némelyikében kétszer annyi koffein van, mint egy csésze erős presszókávéban. 
A koffein a vérben
A koffein a gyomorfalon és a vékonybélen át kerül a véráramba. A java az utolsó korty után 45 perc múlva már felszívódik. 
 
Függőséget okoz, fogyasztója rövid idő alatt úgy rászokhat, hogy képtelen nélküle meglenni. Reggelente erős elvonási tünetek jelentkezhetnek, és csak akkor szűnnek meg, amikor felhajtjuk az első adagot.
 
Miután a koffein a véráramba jut, munkába lendül. Az agyban blokkolja az adenozin nevű nyugtató anyag működését. Ez az anyag természetes módon termelődik testünkben. 
 
Napközben felgyülemlik, és minél koncentráltabban van jelen, annál nagyobb kedvet érzünk egy kis szunyókálásra. Estefelé hatására az agysejtek lelassulnak, kitágulnak az agyi erek, így megnövekszik a vér mennyisége az agyban alvás közben, és megindul a feldolgozás.