Hogyan segíthet a szénhidrát a fogyásban?

Írta: ,

Sokáig élt a köztudatban, hogy a szénhidrátok károsan hatnak a szervezetre, és az elhízások igen nagy százalékáért ezek vonhatók felelősségre. Sajnos a mai napig ez a tévhit hódít, pedig mára rengeteg tanulmány támasztotta alá, hogy a szénhidrátok bizonyos típusaira szüksége van a szervezetnek, sőt, a fogyásban is kiemelt szerepük van! Hogyan lehetséges ez? Miért fordult ekkorát a szénhidrátok megítélése, és hogyan nyilvánuljon ez meg a mindennapi étkezéseinkben?

A jó és a rossz szénhidrátok

Ha rákeresünk a világhálóan a szénhidrátokra, és kissé beleássuk magunkat a cikkek tucatjaiba, észrevehetjük, hogy egy ponton a legtöbb megegyezik, ez pedig a jó és rossz szénhidrátok megítélése. Határozottan elkülöníthetők ezek a csoportok, és számtalan iránymutatást is kapunk arról, hogy mely alapanyagok tartoznak közéjük. Jónak azokat a szénhidrátokat nevezzük, amik lassú felszívódásúak, rostban és tápanyagokban gazdagok.

Én először az életmódváltásom során találkoztam ezzel a fogalommal, addig minden szénhidrátot ellenségnek tekintettem. Számomra két felismerés volt, ami nagy újdonságnak számított. Az egyik, hogy tényleg lehet fogyni a jó szénhidrátokkal, a másik, hogy tudtomon kívül eddig is fogyasztottam őket!

Miben találhatók jó szénhidrátok?

Minden tudományos elnevezést elkerülve, lássuk, pontosan mit is jelentenek a jó szénhidrátok. Lényegében ezek a kis molekulák, amik a szénhidrátokat képezik, bizonyos alapanyagokban nagyobbak, így a felszívódásuk lassabb, és az összetételük is eltérő, így pontosan annyi energiát biztosítanak a szervezet számára, amennyi szükséges. A jó szénhidrátok hosszabb ideig nyújtanak telitettség érzetet, így a háromszori étkezés is könnyebben beiktatható a segítségükkel!

Természetesen a bevitelük mértékétől függ, hogy a jó szénhidrátoktól se hízzunk el - ezt nagyon fontos leszögezni. Az egyetlen alapanyag nagyjából, amiben ugyan található szénhidrát, mégis korlátlan mennyiségben fogyasztható, azok a zöld színű zöldségek! Ilyenek a különböző saláták, spenót, uborka vagy káposzta.

Emellett számtalan alapanyag van, ami a jó szénhidrátok közé sorolható, de fogyasztásuk mértékhez kötött. Ilyenek például a barna rizs, rozs, köles, bulgur, hajdina, húsok, egyes zöldségek és gyümölcsök, és még rengeteg más. Ezekről egyébként kitűnő kalóriatáblázatokat találhatunk a neten, amik segítenek abban, hogy megtudjuk, miben, mennyi a szénhidrát tartalom, így a napi bevitelt is könnyebben ki tudjuk alakítani!

Mikor, mennyit?

Az egyetlen pont, amiben szinte senki se ért egyet. Minden szakember mást mond, legyen szó tudósról, edzőről, dietetikusról. Van, aki szerint a reggeli fogyasztása a legelőnyösebb, míg más esküszik arra, hogy az utolsó étkezés során kell a legtöbbet a szervezetbe juttatni. Abban is eltérőek a vélemények, hogy pontosan mennyire lenne szükség. Én amondó vagyok, hogy ami az egyiknek beválik, az másnak koránt sem, tehát érdemes ezt is kitapasztalni! Legalábbis ami a „mikort” illeti, hiszen a mennyiség az függ az aktivitástól, a testsúlytól és a kortól is!

Ebben egyébként érdemes egy szakértő tanácsát kérni. Általában a napi 100g körüli mennyiséget szoktál javasolni, ami eltérhet attól függően, hogy sportolunk-e, van-e valamilyen betegségünk, vagy éppen ülőmunkát végzünk-e. Azt pedig, hogy az előírt mennyiséget mikor fogyasztjuk el, nagyban függ az életmódunktól és az emésztésünktől. Nekem például annak idején az edzőm estére írta a legnagyobb adagot, azonban a rohanó életmódomnak köszönhetően inkább reggel érzem szükségét, míg ha este fogyasztom, akkor könnyebben puffadok fel, és lesznek emésztési problémáim. Így ebben a kérdésben hallgassunk a saját testünkre, és tapasztaljuk ki, hogy mi az ideális!

Kép forrása: honestcooking