Fehér kenyér kontra teljes kiőrlésű – tényleg számít, melyiket eszed?

Írta: ,

Nagyjából mindenki tudja, hogy az életmódváltást ott érdemes elkezdeni, hogy lemondasz a finomított lisztről, és teljes kiőrlésű élelmiszereket választasz. Akadnak azonban bőven olyanok is, akik azt állítják, nincs is akkora különbség a kettő között – közülük többen elismert tudósok komoly kutatásokkal a hátuk mögött. Most akkor mi az igazság?

Az orvosod, az edződ, a táplálkozási tanácsadók, az internet, a frissen fitté vált barátod – mindenki azt mondja neked, hogy mondj le a fehér lisztből készült élelmiszerekről, mert a teljes kiőrlésű társaik sokkal egészségesebbek. Ahhoz, hogy el tudd dönteni, ez tényleg így van-e, érdemes először megvizsgálni, mit is értünk pontosan teljes kiőrlésű liszt alatt: a rozsliszt, a durumliszt, a grahamliszt például ide sorolandó, és az a különbség a fehér liszthez képest, hogy ezekben az értékes összetevők is megmaradnak. A teljes kiőrlésű lisztek a gabonaszem szinte összes összetevőjét tartalmazzák, így azokat is, amelyek vitaminban és ásványi anyagban bővelkednek.

Bár a fehér kenyérben egy kicsit több kalória van, mint a teljes kiőrlésűben, a különbség elhanyagolható, nem ezért érdemes az egészséges változatot fogyasztani.

A titok inkább abban rejlik, hogy azok a tápanyag- és vitamindús összetevők, amelyek a fehér lisztből kimaradnak, a teljes kiőrlésűben benne vannak: szelén- és mangántartalma fontos, de van benne tiamin is, ami segít az elfogyasztott ételt energiává alakítani.

A teljes kiőrlésű kenyérnek magasabb a fehérjetartalma, és több rost is van benne, ami segíti az emésztésedet.

Kép forrása: Fotofabrika/depositphotos.com

Ez így nagyon jól hangzik, de egy friss kutatás érdekes eredményre jutott: nincs is akkora különbség az egészségünket tekintve a két kenyér fogyasztása között, pontosabban nem azon múlik az egészségünk, hogy melyiket esszük.

Az izraeli Weizmann Tudományos Intézet kutatásából kiderült: a fehér kenyeret fogyasztó alanyok között is volt, akinek komolyabban emelkedett a vércukorszintje, de akadt, akié ugyanúgy a kívánt tartományon belül maradt akkor is, ha nem teljes kiőrlésű kenyeret evett.

A bélbaktériumok egészségével is ugyanez volt a helyzet: alkata válogatta, kinek melyik kenyér segített megtartani az egészséges arányokat.

A kutatók szerint a tanulság az, hogy mindenki máshogyan reagál bizonyos ételekre, és lehet, hogy akad, aki számára mindegy, milyen kenyeret fogyaszt. Persze a tudósok nem vették számításba azt, hogy a teljes kiőrlésű kenyér mennyi plusz tápanyaggal rendelkezik, úgyhogy én még mindig inkább ezt ajánlanám a fehér helyett – de úgy tűnik, ha a szervezeted is úgy gondolja, egész nyugodtan ehetsz fehér kenyeret is, semmi bajod nem lesz tőle.