Amikor a gyümölcs beérik, a keményítő könnyen emészthető szőlőcukorrá alakul át, főleg ha a gyümölcs levegőn, napon érett.

Az árnyékban beérett vagy éretlenül leszedett gyümölcsöt inkább főzve érdemes fogyasztani, mint nyersen.

Valamennyit még érnek a szedés után, de soha nem lesznek olyanok, mint a fán beérettek.

A fákat metszeni kell, hogy a napsugarak, ha nem is egész nap, legalább a nap egy részében érjék és érleljék a gyümölcsöt.

Ha túl sok gally és levél van a fán, a gyümölcs árnyékban növekszik, így alacsonyabb lesz a tápértéke és gyengébb éltető tulajdonságai lesznek.

 

A tökéletes érés előtt leszedett gyümölcs amellett, hogy nem fejlődött ki rendesen, tápanyagok szempontjából is értéktelen.

Ez alól a banán kivétel, mert miután zölden leszedik, tovább érik, és cukor alakul ki benne.

Akkor érdemes elfogyasztani, amikor a zöld eltűnik róla, és a külső héj barnulni kezd, a belseje pedig puhává válik.

Ha zölden esszük, akkor még túl sok nehezen emészthető keményítőt tartalmaz.

A teljesen érett banán 25 százaléka szőlőcukor, amely semmi emésztést nem igényel, és még a csecsemők és a betegek számára sem ártalmas, csak nekik püré formájában ajánlatos fogyasztaniuk.

A keményítős állapotban, nem alapos rágással elfogyasztott banán megterheli a gyomrot. Alapos rágás nélkül a banán az emésztőrendszerben gázt képez, megrothad, és még rosszullétet is okozhat.