A zab, avagy a természetes doppingszer, amit sportolóknak is ajánlanak

Sütő Gyöngyi
Írta: ,
A zab, avagy a természetes doppingszer, amit sportolóknak is ajánlanak
Szinte egyetlen más élelmiszer sem képes annyira kielégíteni tápanyagszükségletünket, mint a zab. Csodálatos energiaforrás, sokoldalú gyógyhatása és védőereje van. Régen a termetes északi népek, ma sportolók nyernek belőle energiát.
Egészséges doppingszer
A zab régen lóabrak volt, feltehetőleg ez alapján jött létre a „zabál” szó. A „zabos” szó is ezzel kapcsolatos: a ló viselkedése megváltozik a magas tápértékű zabtól, élénkké, látszólag dühössé válik. A betakarított zabmennyiség nagy része ma is állati eledel: a szarvasmarhák takarmánya, szerencsére azonban a köztudatban egyre inkább terjed, hogy az emberi egészségre nagyon jó hatással van, ezért kásaként vagy müzlibe keverve sokan fogyasztjuk

Frissítő hatása miatt az orvosok természetes doppingszernek tartják, és sportolóknak szokták ajánlani. Tápanyag-összetételénél fogva fokozza a sportolók koordinációképességét, gyorsaságát és kitartását. A szellemi teljesítőképességünkre is jó hatással van. Antidepresszáns, hangulatjavító anyag található benne, valamint B1-vitamin, amely az anyagcserét boldogsághormon, szerotonin termelésére serkenti. 
Története
Közép- és Észak-Európában a bronzkor óta termesztik. A robusztus testalkatú, nagy erejű, szőke germán és a kelta népek kedvelt tápláléka volt, tulajdonképpen ugyanazt ették, mint a lovaik, mert belőle nyertek erőt.
A rómaiak gúnyosan csak „barbártápként” emlegették a zabot. A középkorban a zabkása általánosan elterjedt étel volt, és Angliában a gyerekek a mai napig tápláló zabpehellyel kezdik a napot: a porridge tejből és zabpehelyből készül.