Egyre több a beszédhibás gyerek - A legtöbben pöszék

Írta: ,

A beszédhibák többsége általában nem csak a hangképzőszervek problémájából adódik, hanem lelki okok is meghúzódhatnak a hátterében. Hazánkban is egyre több gyermeknek van valamilyen beszédhibája, melyek közül a legelterjedtebb a pöszeség, amely a beszédhibások 80-85%-át érinti, és leggyakrabban a 3-4 éves korosztályt érinti, de a felnőttek körében is előfordul, a lakosság 2-3%-ánál.

Pöszeség, hadarás, dadogás

A beszédhibák, beszédzavarok eredhetnek kiejtési és ritmuszavarokból is, de a hangképzés problémái is okozhatják ezeket. A pöszeség a beszéd kiejtési zavarait jelenti, mely során a beszélő kiejtése eltér a nyelv kiejtési normáitól. Ide tartozik, ha a beszélő kihagy bizonyos hangokat, általában ez a h hangot érintheti, és az is, ha bizonyos hangokat sziszegő hangokkal helyettesít.

A selypítés és a raccsolás is a pöszeség körébe tartozik, míg előbbinél a sziszegő hangok ejtés a jellemző, utóbbinál az r hang hibás kiejtése. A gyakori beszédzavarok körébe tartoznak az olyan ritmuszavarok, mint a hadarás – amely során a beszédtempó annyira gyors, hogy közben a beszélő kapkodja a levegőt és emiatt kihagy bizonyos hangokat, szaggatottan beszél, és a dadogás is, amelyet beszédfolytonossági zavarként ismerünk, hiszen ennek során a beszélő megakad beszéd közben és egyes szótagokat ismétel.

A dadogásnak első sorban inkább lelki okai vannak, mint a hangképzőszervek akadályai, és ezeknek az okoknak köszönhetően sérülhet a beszédfejlődés, de a gyengébb idegrendszer is hajlamosíthat a dadogásra.

Kép forrása: monkeybusiness/depositphotos.com

Logopédiai szűrések

Általában már szeptemberben sor kerül az óvodákban a logopédiai szűrésekre, mely során megvizsgálják, hogy a nagycsoportos gyermekeknek van-e bármilyen beszédzavara, vagy kommunikációs nehézsége, és ha tapasztalnak bármiféle problémát, akkor logopédiai fejlesztést javasolnak nekik.

Ez a fejlesztés általában játékos jellegű gyakorlatokból áll, melybe szülőként is be lehet kapcsolódni, és a logopédus által javasolt módon otthon is lehet gyakorolni a gyermekkel. Otthon is érdemes a gyerekeknek sokat olvasni, helyesen beszélni velük és egymással is, viszont az nem jó taktika, ha megpróbáljuk kijavítani a gyermekünket beszéd közben, hiszen ez később gátakat okozhat nála.

Szülőként érdemes megfontolni azt is, hogy a logopédus szakértő mellett esetleg pszichológust is bevonunk a munkába, hiszen sok beszédzavar hátterében lelki problémák húzódhatnak meg, melyek leküzdésével könnyebb a beszédzavart is leküzdeni.

Híres emberek beszédhibával

Beszédhibák bizony a híres emberek körében is előfordulhatnak: a leggyakoribb felnőttkori beszédprobléma a dadogás, hiszen ezt sokszor nem lehet teljesen megszüntetni. A híres dadogók esetében gyakori, hogy foglalkozásuk űzése közben, például a nyilvánosság előtt, a színpadon nem dadognak, de privát életükben igen.

A híres színészek közül dadogással küzdött kamasz korában Bruce Willis, akinek éppen a színpadi szereplés segített, hogy ne dadogjon, de Sir Anthony Hopkins is hasonló problémával küzdött. Még a világ egyik legismertebb hollywoodi színésznője, Marilyn Monroe is küzdött dadogással gyermekkorában, melyet felnőttként sem sikerült teljesen leküzdenie, így ha zavarba jött, vagy ideges volt, még akkor is előjött nála a dadogás.

A színészek mellett a történelemből ismerünk olyan példákat is a híres dadogókra, akiknek gyakran kellett tömegeke előtt felszólalniuk, és ezekben a helyzetekben nem is jött elő a beszédhibájuk: a híres görög politikus, Démoszthenész, az egyik legismertebb beszédhibás híres ember, VI. György brit király, akinek dadogásáról néhány évvel ezelőtt film is készült, de még a 20. század egyik legismertebb szónoka, Winston Churchill is, aki kisebb közösségekben nagyon gyakran dadogott felnőttként is.