Nem kicsit zavar be a fogyásodba a stresszhormon

Nagy Niki
Írta: ,
Nem kicsit zavar be a fogyásodba a stresszhormon

Kép forrása: macniak/depositohotos.com

Ha le szeretnél dobni néhány kilót, és utánanéztél már, hogyan lehetne a leghatékonyabban fogyni, biztosan találkoztál már azzal, hogy nemcsak az evésen és a mozgáson múlik a siker. Olyan más tényezők is számítanak, mint a megfelelő mennyiségű alvás, és az is, hogy mennyire stresszelsz a mindennapokban.

Az alábbiakban az utóbbit vesézzük ki egy kicsit jobban.

Szerencsére, ahogy egyre többet tudunk az emberi test működéséről, az összefüggéseket is értjük – pontosan ezért esik annyi szó mostanában a mindennapjainkat megkeserítő stresszről, amelyért részben a kortizol nevű hormon felelős.

Ez a hormon akkor kezd el nagyobb mennyiségben termelődni az agyadban, ha stresszhatás ér: az evolúció során ez sokáig nagyon hasznos volt számunkra, hiszen az őseinket ez a stresszhormon készítette fel a küzdelemre vagy a menekülésre, ha valamilyen veszélyt érzékeltek.

Mostanában azonban teljesen más kihívásoknak kell megfelelnünk, ez a stresszhormon pedig ebből következően meg is tudja keseríteni a napjainkat. Főleg akkor, ha fogyni szeretnénk, de sokat stresszelünk mellé.

A kortizol alapjáraton is termelődik minden egyes nap, és a megfelelő mennyiségben igencsak hasznos hormon: részben ez felelős például azért, hogy reggel magadhoz térj az alvásból, felébredj, és el tudd kezdeni a napot. Ha a kortizolszinted azonban magasabb a normálisnál, a szervezeted kizökken az egyensúlyból, aminek komoly rövid- és hosszú távú következményei vannak.

A hosszú távon megemelkedett kortizol ugyanis a fő okozója az úgynevezett anyagcsere- vagy metabolikus szindrómának, ami megnövekedett vérnyomással, koleszterinszinttel és előbb-utóbb inzulinrezisztenciával és/vagy 2-es típusú cukorbetegséggel jár. 

A kortizol feladata ugyanis az, hogy a szervezeted energia- és vérellátását a túléléshez szükséges szerveidhez és testi folyamataidhoz terelje, az anyagcseréd pedig finoman szólva sem tartozik ezek közé. A megnövekedett kortizolszint lelassítja az anyagcserédet, ennek hatására pedig a szervezeted több zsírt tárol, mint amennyit egyébként tenne. A tested lassabban használja fel a tartalékaidat, mert a kortizolszint megemelkedésének hatására úgy gondolja: veszélyben van, nélkülözni fog, tárolnia kell.

Ezen kívül a kortizol lebontja a fehérjéket az alkotóelemeire, azaz az aminosavakra, és mivel az izmaid alapvetően fehérjékből állnak, a megnövekedett kortizolszint hatására ezek is bomlani kezdenek. Ez már magában nem szerencsés, de a folyamat hatására az úgynevezett glükoneogenézis is végbemehet, ami gyakorlatilag az aminosavak glükózzá, vagyis cukorrá válását jelenti. A szervezeted úgy gondolja, hogy ez a glükóz segíthet majd a stressz leküzdésében azzal, hogy energiát ad. Csakhogy ha nem vagy aktív, és ezt a glükózt nem használod fel, a szervezetednek több inzulint kell kiválasztania ahhoz, hogy a megnövekedett glükózmennyiséget a vérből elszállítsa. Ez pedig azt jelenti, hogy a kortizol nemcsak a zsíranyagcserédet, de a vércukorszint-metabolizmusodat is haza tudja vágni.

Kép forrása: diego_cervo/Depositphotos.com