Kamu a BMI? 5 érv, hogy a testtömegindex nem mond semmit

Írta: ,
Örülsz, hogy 25 alatt van a BMI-d, ezért állítólag nem kell fogynod egy grammot sem? Vagy éppen mérgelődsz, mert izmosnak és sportosnak hitted magad, de a testtömegindexed sajnos túlsúlyosnak sorolt be? Eljött az ideje, hogy rendbe tegyük az ezzel kapcsolatos tévhiteket!
Mi is az a BMI?

1/6 Mi is az a BMI?

A testtömegindexedet úgy tudod kiszámolni, hogy a kilogrammban mért súlyodat elosztod a méterben mért magasságod négyzetével. Egy 66 kilós, 168 cm-es nő testtömegindexe 66 / (1,68*1,68) = 23
Ez egészségesnek számít, hiszen a 18,5 és 25 közötti normál tartományba esik. Akié 18,5-nél alacsonyabb, az kórosan sovány, míg 25 fölött túlsúlyról, 30-at meghaladó hányadosnál pedig elhízásról beszélünk. 
A BMI-t gyakran használják arra, hogy megállapítsák, valakinek mennyit kell fogynia vagy híznia. De miért lehet ebből probléma? Ezt taglaljuk a továbbiakban.
#1 Nem a zsírfelesleg becslésére találták ki

2/6 #1 Nem a zsírfelesleg becslésére találták ki

A BMI fogalma a XIX. század eleje óta ismert, amikor is egy belga matematikus, Lambert Adolphe Jacques Quetelet bevezette.

Ismételjük: matematikus, nem pedig orvos. A neve után egyébként ez a mutató a Quetelet-indexként is ismert. 

A számok tudora azért alkotta meg a képletet, hogy a lakosság körében általános becslésbe lehessen bocsátkozni az elhízás mértékét illetően, s ennek megfelelően csoportosítani a kormányzati forrásokat. 
Röviden szólva egy 200 éves okosságról van szó, aminek semmi köze a fogyókúrához.
#2 Tudományos abszurdum Kép forrása: Wikipedia

3/6 #2 Tudományos abszurdum

Semmilyen fizikai vagy biológiai tényező nem indokolja, hogy az egészséges testsúly megállapításához négyzetre kelljen emelni a magasságot, ami így sokkal nagyobb jelentőségűvé válik, mint maga a súly. 
Quetelet azért folyamodott ehhez a trükkhöz, hogy könnyebben lehessen elemezni az adatokat. Elvégre ki akarna olyan képlettel dolgozni, aminek pepecselni kell az eredményével? 
Még nagyobb baj, hogy a testtömegindexben nyoma sincs a derékbőségnek, ami bizony az elhízás legfontosabb mérője – elvégre a zsigeri zsír a legveszélyesebb.
#3 Anatómiai tévedés

4/6 #3 Anatómiai tévedés

A BMI mit sem törődik azzal, hogy az egészséges testtömegben bizonyos határok között kel lennie a csontok, az izmok és a zsír egymáshoz viszonyított arányának

Az izom két-háromszor sűrűbb a zsírnál, a csont pedig még ennél is nehezebb, így hát előfordulhat, hogy egy fejlett, tónusos izomzatú ember „túlsúlyos” értékelést kap

Az atléták és a hobbisportolók éppen ezért egyáltalán nem is szoktak BMI-t mérni, ami tájékoztatná őket, hogy sürgősen fogyjanak le.
#4 Logikailag sem stimmel

5/6 #4 Logikailag sem stimmel

Sok női magazinban találkozhattál a kijelentéssel, miszerint a BMI megbízhatóan jelzi a testzsírmennyiséget. Elmagyarázzuk, miért súlyos logikai hiba ez. 

Tegyük fel, hogy elmesélem: biciklit kaptam a szülinapomra, amiből levonhatod a következtetést, hogy az ajándékomnak kereke van

De ha azt mondom, hogy az ajándékomnak kereke van, még nem biztos, hogy bicikli az. Lehet, hogy kocsi! Magából a testsúlyból pont ennyire nem következik, hogy vajon csont, izom vagy zsír-e – esetleg víz. 
Csak a testtömegindexe alapján senkire nem lehet azt mondani, hogy túlsúlyos, pláne kövér.
#5 Statisztikai aggályokat vet fel

6/6 #5 Statisztikai aggályokat vet fel

Mivel az emberek többsége Quetelet idejében és most is ülő életmódot folytat(ott), tehát nem túl aktív, a képlet eleve feltételezi, hogy a szervezetükben kevés az izom, de viszonylag sok a zsír. 
A BMI azoknál még működhet is, akikre ez igaz – de mi lesz az egészségesen élő, sportos, fitt egyénekkel, akiknek jelentős izomzatuk van? A matematikus egyébként szeretett az „átlagember” fogalmával dolgozni, akinek az adatai a teljes népességet hivatottak hellyel-közzel megítélni, nem pedig az egyéneket.
A te BMI-d mennyi? Igaznak találod magadra a belőle levonható következtetést?