Az agyi képességet számos tényező befolyásolja, a génektől és neuronoktól kezdve a különböző, életünk során szerzett behatásokig. Ezek a külső tényezők azonban különösen két életszakaszban válnak igazán kulcskérdéssé, és a legérzékenyebb periódusokban akár életre szóló elváltozásokat is okozhatnak.
Tara Swart, az MIT idegtudósa szerint két olyan életszakasz van, amikor az agyi tevékenységet is befolyásoló traumák a legnagyobb eséllyel okoznak valamiféle károsodást, ami aztán a későbbiekben is is okozhat nem megfelelő agyi működést. A „terrible two”, azaz „rettenetes kettes”-ként emlegetett életkor, és a tinédzserévek azok, amikor a tudós szerint leginkább sérülékenyek vagyunk.
VIDEO Nagy éves horoszkóp 2025: így alakul az éved személyes és munkahelyi fronton
Éretté válás
A következő kritikus periódus az agyi fejlődés szempontjából a kamaszkor. Ekkorra az emberi agy többé-kevésbé eléri felnőtt méretét, és ismét a kisgyermekkori tanuláshoz hasonló tempójú aktivitás következik be, amelynek eredményeként az ember képes lesz komplex problémák átlátására, és elsajátítja azt a képességet, ami például a különböző kommunikációs helyzetek, érzelmi szituációk kezeléséhez szükséges. Egyszóval értelmileg és érzelmileg is felnőtté válik.
Swart szerint az ekkor felfokozott tempóban működő agy a különböző traumákra is érzékenyebben reagál, és a megnövekedett agyi aktivitás még egy jelenségre magyarázatot ad: mivel mindehhez a tanuláshoz, éréshez rengeteg energia kell, a kamaszoknak valóban több alvásra van szükségük, hiszen ez alatt az idő alatt tudnak regenerálódni. Vagyis tinédzser gyereked nem azért alszik szombaton délig, mert lusta kikelni az ágyból, hanem azért, mert éppen okosodik, és szociálisan érzékenyebbé válik – ez azért sok szülő számára jelenthet vigaszt.
A kutató ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy egyes élethelyzetek, traumák hosszú távú hatását nem mindig látjuk azonnal, és hogy az érzelmi stabilitásra mindenkinek, minden életkorban szüksége és igénye van. Azok azonban, akik ezt kisgyerekkorban, vagy kamaszként nem kapják meg, esetleg ekkor bántalmazzák, vagy negatív befolyásolás éri őket, sokkal fogékonyabbak lehetnek ezekre, mint a köztes életszakaszban, vagy már érett, kiforrott személyiségű felnőttként.
Swart szerint az ekkor felfokozott tempóban működő agy a különböző traumákra is érzékenyebben reagál, és a megnövekedett agyi aktivitás még egy jelenségre magyarázatot ad: mivel mindehhez a tanuláshoz, éréshez rengeteg energia kell, a kamaszoknak valóban több alvásra van szükségük, hiszen ez alatt az idő alatt tudnak regenerálódni. Vagyis tinédzser gyereked nem azért alszik szombaton délig, mert lusta kikelni az ágyból, hanem azért, mert éppen okosodik, és szociálisan érzékenyebbé válik – ez azért sok szülő számára jelenthet vigaszt.
A kutató ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy egyes élethelyzetek, traumák hosszú távú hatását nem mindig látjuk azonnal, és hogy az érzelmi stabilitásra mindenkinek, minden életkorban szüksége és igénye van. Azok azonban, akik ezt kisgyerekkorban, vagy kamaszként nem kapják meg, esetleg ekkor bántalmazzák, vagy negatív befolyásolás éri őket, sokkal fogékonyabbak lehetnek ezekre, mint a köztes életszakaszban, vagy már érett, kiforrott személyiségű felnőttként.
A cikk folytatódik, lapozz!