A béranyaság intézménye hosszú ideje megosztja a közvéleményt, és ez nem véletlen, hiszen az egészségügyi, jogi és etikai kérdések bonyolult összefonódását jelenti. A béranyaság alapvetően arról szól, hogy egy nő – a béranya – magára vállalja, hogy kihord, megszül, és szinte azonnal átad egy gyermeket a biológiai vagy örökbefogadó szülők számára. Az ügynökségek és egyének között kötött megállapodások, valamint az ezekhez kapcsolódó anyagi ellenszolgáltatások azonban sok esetben vitát szülnek.
VIDEO Nyári horoszkóp: Mit hoznak idén nyáron a csillagok?
Magyarországon a béranyaság jogilag nem engedélyezett, mivel az egészségügyi törvényben felsorolt humán reprodukciós eljárások között nem szerepel sem a béranyaság, sem a dajkaanyaság. Ez azt jelenti, hogy magyar kórházakban vagy magyar orvosok által ilyen beavatkozás nem végezhető jogszerűen. Az első Orbán-kormány 2000-ben törölte a dajkaterhességet és a béranyaságot a reprodukciós lehetőségek közül, így ezek az eljárások Magyarországon illegálisak.
A béranyasággal kapcsolatban egyébként is több jogi probléma merülhet fel – például a családi jogállás megsértése, amely akkor valósulhat meg, ha valaki hamisan állítja be a gyermek családi állapotát. A magyar jog szerint anyának az számít, aki megszüli a gyermeket, így a béranya jogilag mindig az anya marad, hacsak nem adja örökbe a gyermeket.
Az etikai dilemmák sokrétűsége
A béranyaság jogi szabályozása nagymértékben eltérő a világ különböző pontjain. Néhol teljesen legális, más helyeken tiltott, míg megint máshol csak bizonyos feltételek mellett engedélyezett. Az egyik fő etikai kérdés, hogy a béranyaság során hogyan biztosítható a három érintett fél – a béranya, a szülők és a születendő gyermek – jogainak és érdekeinek teljes körű védelme. Az intézmény bírálói szerint a béranyaság, különösen kereskedelmi formájában, a nők és gyermekek kizsákmányolását eredményezheti.
Az ilyen típusú megállapodásokban gyakran tapasztalható egyenlőtlenségek számos etikai kérdést felvetnek, melyeket nem egyszerű megválaszolni.
Elsősorban az az aggály merül fel, hogy vajon a béranyák tisztában vannak-e teljes mértékben jogi és egészségügyi kockázataikkal, és valóban önként vállalják-e ezt a szerepet, vagy a szegénység és a társadalmi kényszer hatására teszik.
A cikk folytatódik, lapozz!
Béranyaság: gyerekkereskedelem vagy etikus lehetőség? Érvek és ellenérvek
