Pár évvel ezelőtt még nem is gondoltuk volna, hogy a bél-agy tengelyről fogunk beszélgetni – mi köze lehet a bélrendszerünknek az agyműködésünkhöz? Azóta azonban a bélműködés és a bélflóra a tudomány egyik kedvenc témájává vált, sorra jelennek meg róla tanulmányok, és ma már tudjuk, hogy a megfelelő mikrobiom mennyire nagyon fontos az életünk sok területén.
A bél-agy tengely arra az összekötő rendszerre utal, ami összekapcsolja a beled mikrobiomját az agyaddal. A bélrendszeredben található baktériumok fizikailag és biokémiailag is befolyásolhatják az agyad működését. Az valószínűleg nem újdonság, hogy az agyadban idegsejtek találhatók (nagyjából 100 milliárd), de az már lehet, hogy meglepetés, hogy a bélrendszeredben is ugyanilyenek vannak, csak lényegesen kevesebb (körülbelül 500 millió, még mindig elég sok). Ezek az idegsejtek az idegrendszeren keresztül kötődnek össze az agyi neuronjaiddal.
A bolygóideg az idegrendszered egyik legnagyobb és legfontosabb idege – kutatások kimutatták, hogy a stressz a bolygóidegen keresztül okozhat emésztési problémákat is. Az idegen keresztül mindkét irányban futnak információk.
A rendszer tehát elég összetett, és ez azt is jelenti, hogy a bélbaktériumaid sokkal több mindenre vannak ráhatással, mint egyszerűen az emésztésedre.
Az immunrendszer
A mikrobiomod tanítja meg az immunrendszeredet a megfelelő működésre, ez a folyamat pedig már azelőtt megkezdődött, hogy megszülettél volna. Ma már tudjuk ugyanis, hogy a méh nem egy steril környezet, már a placentában is találhatók baktériumok. Születés után először az anya antitestjei védik a babát, viszont a test saját immunsejtjeinek is meg kell tanulnia, hogy hogyan védjék meg a szervezetet – itt jönnek képbe a bélbaktériumok.
Egy korán kifejlődött, egészséges, változatos bélflóra ugyanis arra tanítja meg az immunrendszert, hogy nem minden baktérium, gomba és más mikroorganizmus rossz, nem kell mindent megtámadni, ami a szervezetbe érkezik. Ha valakinek a bélflórája nem egészséges, az akár autoimmun betegségeket is előidézhet.
Gyulladások a szervezetben
A bélrendszered és az agyad az immunrendszeren keresztül is összekapcsolódik egymással, és a bélbaktériumok nagyon nagy szerepet játszanak abban, hogy csökkentsék a szervezetben található gyulladást azzal, hogy megválogatják, mi marad a szervezetben, és mi kerül ki belőle. Ez nemcsak azért fontos, hogy például a bőröd szebb legyen (a gyulladás az arcodon is kiülhet), hanem azért is, mert csökkenti az olyan betegségek kialakulását, mint amilyen az Alzheimer-kór is – ezt ugyanis jellemzően a szervezet gyulladásos állapota idézi elő, legalább is részben.
Kép: HayDmitriy/depositphotos.com
Mentális egészség
Ugyanennek van köze ahhoz is, hogy a mentális egészséged is függ az egészséges bélflórától – az olyan mentális betegségek például, mint a depresszió, gyulladásos folyamatokkal is beindulhatnak az agyban. A megfelelő mikrobiom csökkenti a gyulladást az egész testben, ezzel csökkenti a depresszió kialakulásának esélyét.
Egy kutatás azt is kimutatta, hogy a depressziós emberek szervezetében jórészt hiányzik egy adott bélbaktérium. A baktériumok a testben képesek olyan anyagokat előállítani, amelyek befolyásolják az idegsejtek működését – és talán az általános hangulatot is.
Vérnyomás
A magas vérnyomás komoly problémákat okozhat, és akár hozzájárulhat a szívproblémák kialakulásához is, ha nincs megfelelően kezelve. A hagyományos rizikófaktorok mellett, mint az elhízás, cukorbetegség, alkoholizmus, a bélbaktériumok egyensúlyának felbomlása is a lehetséges okok között van. Egy friss kutatás kimutatta, hogy a diszbiózis, vagyis az emberrel szimbiózisban élő baktériumok abnormális állapota a bélben ugyanúgy rizikófaktora lehet a magas vérnyomás kialakulásának.
A lista persze nem teljes, nap mint nap jelennek meg újabb tanulmányok a bélbaktériumok kiemelkedően fontos szerepéről. A tudomány számára ez még viszonylag új kutatási terület, ezért valószínűleg már a közeljövőben is sokkal többet tudhatunk majd meg arról, mennyire fontos is tulajdonképpen az egészséges bélflóra.
Források: nowpatient.com, sciencemag.org, healthline.org, sciencenordic.com, medicalnewstoday.com