Igaz történetek: 7 hétköznapi kedvesség, ami életeket változtatott meg

„Egyedülálló nő vagyok, és egy nap több zsák jó nehéz talajtakarót vásároltam. Éppen ahogy az autómhoz értem a parkolóban, a semmiből hirtelen szakadni kezdett az eső. Egy éppen mellém érő autó megállt, egy férfi kipattant belőle, és anélkül, hogy bármit is mondott volna, bedobálta az autóm csomagtartójába a nehéz zsákokat. Éppen csak annyit tudtam utána kiáltani, hogy ‘köszönöm!’, miközben beugrott az autójába, és elhajtott.”

„Amikor az anyukám meghalt, megtaláltam néhány könyvét, amit nem vitt vissza a könyvtárba. Amikor visszavittem őket, a könyvtáros először azt mondta, hogy késedelmi díj van rajtuk, és hogy van még néhány másik könyv is, ami nem jutott vissza hozzájuk. Amikor elmondtam neki, hogy az anyukám meghalt, és látta rajtam, hogy nyilvánvalóan zaklatott vagyok, csendben annyit mondott, hogy ne aggódjak egyik miatt sem. Kint, a parkolóban még csendben sírtam kicsit az autómban, amikor valaki bekopogott az ablakon. A könyvtáros volt. Azt mondta, nagyon sajnálja, ha felzaklatott, és hogy emlékszik az anyukámra, és hogy milyen kedves nő volt.”

„A középiskolás korú fiam neurodivergens, és éppen az autókért van oda. Valaki a templomi gyülekezetünkből észrevette ezt, és nemrég a babakék, oldtimer Camarójával átjött, hogy elvigyen minket egy körre. Neki valószínűleg ez semmiség volt, de a fiamnak olyan sokat jelentett.”

„Az első komoly szakításomon mentem éppen keresztül, és miközben a barátaimmal társasoztunk, egyszer csak sírni kezdtem. Az egyik barátom felajánlotta, hogy kijön velem néhány percre sétálni. Miközben sétáltunk, elhaladtunk a kollégiumi épületem mellett, ahol az egyik ablakból néhány lány kis bonbonokat dobált le az arra járóknak. Az a falatnyi csokoládé egy boldog pillanat volt életem egyik legnehezebb hetén.”

„Tavaly volt egy csúnya megfázásom, amitől 3 hónapig köhögtem. Szerencsére itthonról dolgozom, de a betegség így is kimerített, és a köhögés nagyon megviselt. Egy különösen rossz napomon kaptam egy üzenetet, amiben egy állítólag szuper hatékony gyógynövényes főzet receptjére mutató link szerepelt. Nem sokkal ez után csöngettek, és egy futár meghozta az összes hozzávalót. Egy kollégám ugyan a kontinens másik felén él, mégis biztosítani akarta, hogy úgy érzem, gondoskodnak róla. A főzet ráadásul szuper finom is volt!”

„Kiszaladtam ebédet venni, és miközben a kifőzde ablaka előtt, az utcán sorban álltam, hirtelen esni kezdett. A mögöttem álló nő közelebb húzódott hozzám, és éppen, amikor megfordultam, hogy szúrósan nézzek rá, amiért bemászott a személyes terembe, észrevettem, hogy egy esernyő van nála, és mindkettőnk feje fölé tartja. Elmosolyodtam, ő is nevetett, mindketten megvettük az ebédünket, és aztán mentünk a magunk útján.”

„A férjemmel és a 8 hónapos kislányunkkal repülőre szálltunk, hogy anyák napjára hazautazzunk a családunkhoz. Valószínűleg minden szülő tudja, hogy egy babát szórakoztatni egy repülőúton, még egy röviden is, eléggé fárasztó. Mire leszálltunk, kimerült voltam, de miközben az utasok szedelőzködtek, egy közelünkben ülő nő odahajolt hozzám, és a fülembe súgta: “Boldog anyák napját!”. Nagyon kedves volt tőle, és emlékeztetett rá, hogy az emberek igenis tudnak támogatóak és figyelmesek lenni.”

Fotók: istockphoto.com