Az elmúlt időszakban nagyon sokat foglalkoztam az örökölt, illetve a másolt mintákkal. Korábban is érdekelt a téma, de mióta megszületett a kislányom, mindennél fontosabbnak tartom, hogy ne adjam neki örökül azt, ami nekem is fájdalmat okozott. Persze tudom, hogy mindent nem tudok és nem is kell kivédenem, de a nevelés életem eddigi legizgalmasabb utazása. Azonban nem csak a saját szüleink mintáit vizsgáljuk fel egy idő után, hanem azzal is szembesülünk, ha a párunk felmenői olyan sémákat követnek, amik nem igazán egészségesek…
A mérgező szülőknek sajnos nagyon sok típusa ismeretes: vannak, akik fizikálisan bántalmaznak, vagy irreális elvárásokat állítanak, mások bűntudatot keltenek, alapvető szükségleteket vonnak meg a gyermekeiktől. Ami viszont mindannyiukban közös, hogy nem hagyják kibontakozni gyermekük személyiségét, elnyomják, megtorolják a próbálkozásokat, hiszen ellenkező esetben nem gyakorolhatnák a feltétlen kontrollt.
Egy idő után a gyermekekben fel sem merül a választás, ellenszegülés lehetősége, a családi béke érdekében elfogadják azt, ami látszólag megváltoztathatatlan. Ez általában jól is működik addig, amíg be nem toppan az igazi, nagy szerelem a fiatalabb generáció életébe. Ekkor jön csak az igazi szenvedés! A gyermeknek le kellene vetkőznie mindazt, ami egész idáig alapvető volt számára, olyan sémákat kellene maga mögött hagynia, amiknek létjogosultságát nem is volt szabad megkérdőjeleznie. Ha ez sikerül, akkor van esély egy boldog kapcsolatra – de ezt persze a mérgező szülő szörnyen nehezen viseli. Ismét előtérbe kerül a lelki terror, a bűntudatkeltés, egyes esetekben akár a kitagadással való fenyegetőzés.
2/3 A túl szigorú típus
Ez az anyós nagyon érdekes kombinációt takar, ugyanis úgy keserítheti meg az életedet, hogy mindeközben a bajban bármilyen körülmények között számíthatsz rá. Nagyon kemény, szinte megtörhetetlennek tűnő álarcot visel, úgy bánik mindenkivel, mintha igazi zsarnok lenne. Mivel félelmet kelt másokban (sokszor a saját családjában is), nem áll le vele senki vitatkozni: inkább mindenki néma főhajtással nyugtázza uralmát. Nem könnyű ebbe a szituációba nőként belecsöppenni, hiszen ha konfliktuskerülő vagy, akkor szabályosan retteghetsz ettől az anyóstól, ha azonban nagyon is határozott vagy, akkor véget nem érő versengés és elmérgesedett viták várnak rátok.
Tehetsz bármit is? Ezt az anyóst viszonylag könnyű kezelni, ugyanis csak arra kell figyelned, hogy magadra ne haragítsd: sosem szabad neki ellentmondanod, különösen ügyelned kell rá, hogy semmivel se bántsd meg, egy rossz szót se szólj – ami persze gyakorlatilag kivédhetetlen, főleg évek múltán. Ilyenkor jön jól a bocsánatkérés, a háttérbe vonulás, még akkor is, ha neked volt igazad. Sajnos, vagy nem sajnos, de az ennyire szigorú anyóst nem te fogod megtörni, és senki nem fog vele szembeszállni, még a szerelmed sem. A legjobb, ha meg sem próbálsz vele versenyezni, inkább elfogadod, hogy ő ilyen. Már csak azért is, mert ez az anyós tényleg mindenkivel így viselkedik, nem neked tartogatja ezt a megkülönböztetett stílust – még, ha néha így is érzed.
A cikk a hirdetés után folytatódik a következő oldalon, lapozz!