Gyerekként imádtam az ünnepeket. Aztán felnőttként kicsit megkopott a varázsuk, és igazán akkor lettek ismét különlegesek ezek az időszakok, amikor megszületett a lányom. Anyaként azonban egészen más készülni ezekre a napokra: egyrészt a gyerekkel közös izgatott várakozás csodálatos dolog, másrészt viszont szülőként feladataim is vannak. És a nagyobbik gond, hogy ezek a feladatok anyagi vonzattal is járnak.
VIDEO Halak csillagjegyűként ezekre számíthatsz párkapcsolatban a többi csillagjegytől
Anyaként ma már a húsvét sem csak egy ünnep, hanem egy újabb lehetőség arra, hogy élményeket adjak a gyerekemnek – emlékeket, amikből később építkezni tud, amikre szívesen emlékszik majd, és amire reményeim szerint én is vissza tudok gondolni, amikor kamaszodni kezd, és éppen kiállhatatlanul viselkedik.
Az ünnepeknek, családi tradícióknak a pszichológus szerint is fontos szerepe van, de nyilván nem kell mentálhigiéniás szakembernek lenni, hogy belássuk, ezek az események és rituálék komoly közösségépítő erővel bírnak, és közelebb hozzák a családot.
Azonban minden ünnep magával hozza a vásárlási lázat is, amikor mindenhonnan különféle akciók és ajánlatok ömlenek ránk, arról győzködve, hogy már tényleg CSAK EZT a terméket kell kifizetnünk, hogy tökéletes legyen az ünnep.
Bevallom, volt, amikor én is beleestem abba a hibába, hogy a sarki kisbolt összes sárga tolldíszét és művirágját meg kerámia nyusziját felvásároltam azért, hogy „tavaszi hangulatot” teremtsek. De ahogyan telnek az évek, anyaként is igyekszem egyre tudatosabb lenni, és idén a húsvétot is másként kezelem. Jó előre végiggondoltam például, hogy mi az, ami valóban hozzátesz az ünnephez, és mi az, ami csak tükör és füst – más szóval mi az, amire hajlandó vagyok idén költeni, és mi az, amire nem.
Mire igen: élmények és közös programok
Számomra az ünnepek legfontosabb része a közösen eltöltött idő. Nem a díszek, nem az ajándékhegyek, nem a túldekorált asztal. Hanem az, hogy együtt vagyunk, beszélgetünk, kimozdulunk, együtt nevetünk.
Ezért idén is tervezek valamilyen húsvéti tematikájú programot a gyerekemmel – például elmegyünk egy tojáskereső játékra vagy meglátogatunk egy állatsimogatót. Ezek általában nem kerülnek sokba, sőt, sok helyen ingyenes programokat is szerveznek. Érdemes előtte persze tájékozódni, és például állatsimogatóból olyat választani, ahol nem élnek vissza az állatok jogaival sem.
Szívesen költök még — ésszerű keretek között — kézműves alapanyagokra is, de egy 6 éves, szuper kreatív kislánnyal ezekből egyébként is szinte mindig van otthon. Néhány kartonlap, tempera, ragasztó és filc segítségével akár egy délutánt is együtt tölthetünk alkotással. Közben pedig beszélgetünk, nevetünk, alkotunk valamit, amit kitehetünk az asztalra vagy az ajtóra, és amire a lányom is büszke lesz, ez biztosan sokkal többet fog neki jelenteni, mint egy boltban vásárolt dekoráció.
Mire nem: agyonreklámozott dekorációk
Bár nagyon szeretem az esztétikusan berendezett tereket, rá kellett jönnöm, hogy a szezonális dekoráció gyakran inkább pénzkidobás, mint valódi szükséglet. Az üzletek már március elején elárasztanak mindenféle csillogó műtojással, plüss nyuszival és pasztellszínű díszekkel – de ezek túlnyomó része pontosan három napig lesz érdekes, utána pedig a doboz mélyén végzi.
Ehelyett maradok a természetes, újrahasznosítható megoldásoknál. Tavaly például a nagymamánál fűzfavesszőből fontunk egyszerű koszorút, amit idén is újradíszíthetek néhány kézzel készített papírvirággal vagy natúr tojásokkal. A lakás így is ünnepi hangulatot áraszt – anélkül, hogy közben elárasztana a felesleges műanyag.
Mire igen: szerény, de szerethető húsvéti menü
Nem várunk őrült vendégsereget, és mivel a lányom leginkább fényevő, nem gondolom túl a húsvéti menüt, és nem veszek meg mindent, amit ilyenkor „kell”, de tudom, hogy úgysem fog elfogyni. Nálunk sem a torma, sem a sárga túró nem lenne nyerő, így akármilyen kötelező húsvéti elemek is, nálunk nem lesz belőlük az asztalon.
Sonkát veszünk, mert szeretjük, ahogy a főtt tojást is készítünk. De csak annyit, amennyit tényleg megeszünk, és nem fog három nap múlva is ugyanazt visszamelegítve kerülni a tányérra. A kalácsot is mi sütjük meg, ez túl sokkal olcsóbb így sem lesz, de cserébe az elkészítése is egy közös program, így már még jobban megéri az árát.
Mire nem: felesleges ajándékhegyek
Évekig tartott, mire rájöttem, hogy húsvétkor nem kell mini karácsonyt rendezni. Egy csoki nyuszi, néhány meglepetés tojás, esetleg egy apró játék – ennyi épp elég ahhoz, hogy a gyerek örüljön. A hangsúly úgyis azon van, hogy együtt keresgéljük, nevetünk rajta, és közben figyeljük az izgalmát.
Mivel locsolókat sem várunk, csak a legközelebbi családtagok jönnek, szintén nem kell költségekbe verni magunkat. A kis unokatesók egy-egy csokitojást, csokinyuszit kapnak, apa és a nagypapák pedig a névre szóló, csak nekik festett tojásnak egészen biztosan jobban fognak örülni, mint bármi másnak.
Anyaként szeretném minden élményt megadni a gyerekemnek, de azt is megtanítani neki, hogy az ünnep nem a túlköltekezésről szól. A húsvét akkor lesz igazán emlékezetes, ha közösen töltjük meg tartalommal. És ehhez sokkal többet ad egy kirándulás, egy délutános kézműveskedés vagy közös sütés-főzés, mint egy újabb plüss nyúl vagy a polcokról lefolyó giccs.
Húsvéti szünet: 7 játék tipp, hogy a gyerekek ne a képernyő előtt üljenek
