Most lehet azt gondolod, mégis ki az, aki élvezettel hallgatná mások panaszkodását, mikor mindenkinek meg van a maga baja?! Mégis, sokaknál ez jól berögzült programként fut, aminek alapja a szeretetéhség. Ők akkor járnak jó úton, ha megtanulnak önmagukkal foglalkozni mások helyett.
Áldozatból felnőtt
A szeretetéhség sok dologra készteti az embert. Egyrészt sokkal könnyebben lemond önmagáról, másrészt mások is sokkal könnyebben tudják kihasználni. Ennek a vége pedig csak áldozati szerep lehet, mások hibáztatásával. Azonban arról mindenki saját maga dönt, hogy milyen szerepet szeretne képviselni saját életében. Áldozati szerepből csakis úgy lehet kilépni, ha az illető vállalja a felelősséget élete felett és cselekszik. Ez hoz majd magával egy sor kellemetlenséget, de legalább ennyi felszabadulást is.
Ha valaki mások lelki szemetesládájának titulálja magát, azért csakis ő maga a felelős. Erősen hangzik? Mégis igaz! Csak addig lehet valaki ilyen szerepkörben, amíg hagyja és ezáltal mások töltekezhetnek belőle. Amikor valaki fordít sorsán és elkezd kilépni ebből, először könnyen visszatérhet a régi mintához, mivel sokan fogják őt elhagyni, keresve mást, akit erre a célra használhatnak.
Ez eleinte ijesztő lehet és könnyedén lehetne sarkon fordulni, de ki kell tartani, mert csakis ezután lehet értékes és kölcsönös kapcsolatokra szert tenni. Így válhat valaki áldozatból felnőtté, aki már vállalja élete alakulásáért a felelősséget és nem fél elveszíteni olyan embereket, akikkel nem tud jól kapcsolódni.
Ha valaki mások lelki szemetesládájának titulálja magát, azért csakis ő maga a felelős. Erősen hangzik? Mégis igaz! Csak addig lehet valaki ilyen szerepkörben, amíg hagyja és ezáltal mások töltekezhetnek belőle. Amikor valaki fordít sorsán és elkezd kilépni ebből, először könnyen visszatérhet a régi mintához, mivel sokan fogják őt elhagyni, keresve mást, akit erre a célra használhatnak.
Ez eleinte ijesztő lehet és könnyedén lehetne sarkon fordulni, de ki kell tartani, mert csakis ezután lehet értékes és kölcsönös kapcsolatokra szert tenni. Így válhat valaki áldozatból felnőtté, aki már vállalja élete alakulásáért a felelősséget és nem fél elveszíteni olyan embereket, akikkel nem tud jól kapcsolódni.