A pletykák sokkal többet elmondanak azokról, akik kiagyalják és terjesztik őket, mint azokról, akikről valójában szólnak. Persze egyesek nagyon érzékenyek mások véleményére, holott a különféle mendemondák csak akkor bosszantóak, ha valóban foglalkozol velük.
VIDEO Napcsókolta smink, a forró estékre
1/5 Fogalmad sincs, te mit tennél a helyükben
Amiért a legtöbb pletyka felesleges és alávaló, az az ítélkezés, amit eleve magában hordoz. Egy kívülálló soha, semmilyen körülmények között nem tudja megítélni azt a helyzetet, amiben a kibeszélt illető áll. Lehet véleményed a történésekről, emberekről, de nem ítélheted el őket, amíg nem voltál pontosan ugyanolyan helyzetben.
Egyébként is jellemző, hogy a legtöbb gonosz pletykát olyan emberek terjesztik, akik nem tartják a kapcsolatot az adott személlyel, gyakran nem is ismerik közelebbről. Így csak hallomásból, különféle fecsegésekből próbálnak következtetni a vélt vagy valós eseményekre, és már el is indítottak egy rosszmájú – sokszor alaptalan – pletykát.
Plusz negatívum, hogy általában az egyébként is padlón lévő emberek szenvednek az alaptalan rágalmaktól…
Az egyik első és legfontosabb dolog, amiért egyáltalán nem jó ötlet, ha pletykálkodsz az, hogy ez a tevékenység téged sokkal inkább minősít.
Amennyiben túlzásokba esel, két dolgot közvetítesz magadról: hiába fejtegeted, hogy „téged aztán nem érdekel”, valójában azt sugallod, hogy képtelen vagy elvonatkoztatni a történtektől.
A másik pedig, hogy ha állandóan pletykálsz, akkor rendkívül rosszindulatúnak, pesszimistának és negatív személyiségnek fognak tartani, amiben – valljuk be – még lehet is némi igazság.
Sajnálatos tény ezeken felül, hogy a későbbiek során senki nem mer majd elmondani neked semmit, sőt, nem is szívesen állnak majd veled szóba, hiszen senki sem akarja, hogy a környéken mindenki megtudja a személyes dolgait.
Akár hiszel a karmában, akár nem, abban biztos lehetsz, hogy a sok negatív vélemény hatással lesz az életedre. Ha nem a korábban említettek formájában, akkor úgy, hogy a mindennapjaidat burkolja majd be ilyen borúlátó köntössel.
Ha alig várod a szaftos pletykákat, folyton azt lesed, kibe lehetne belekötni – és a látottakból, hallottakból messzemenő következtetéseket vonsz le – akkor a legkevésbé sem foglalkozol a saját életeddel.
Pedig az arany érvényű szólás nem csupán tanulságos, hasznos is: ha te is a saját házad körül söprögetsz, akkor szépen leperegnek majd rólad mások gondjai. Mert tulajdonképpen a pletykákkal mások problémáival, életével foglalkozol ahelyett, hogy a saját utadat egyengetnéd.
Sokszor irigység szüli a pletykát, és ezt mindenki jól tudja, aki felülemelkedett már a kicsinyes fecsegéseken.
Ezzel ismét visszajutottunk oda, hogy amíg nem voltál a másik ember élethelyzetében, amíg nem tetted meg ugyanazokat a lépéseket, addig nem is tudhatod, „jogos-e” az irigységed.
Pletykálhatsz arról, hogy megcsalta a barátja, hogy biztos csak a genetika miatt ilyen csinos, vagy hogy véletlenül csúszott be náluk a gyerek. Lehet, hogy akivel a barátját láttad, éppen egy számodra ismeretlen nőrokon. Könnyen megeshet, hogy minden nap edz, azért ilyen jó az alakja, és a gyereket kitörő örömmel fogadták attól függetlenül, hogy nem házasodtak össze.
Szóval a legtöbb pletyka csak feltételezés, amit gyakran irigység és rossz szándék szül – te pedig pont irigynek és rosszindulatúnak tűnsz, ha túl sokat pusmogsz.
Természetesen kivédhetetlen, hogy időnként beszélj másokról, hiszen nincs is jobb, mint fecsegni a csajokkal. De nem mindegy, milyen szándék vezérel!
Mindenképpen lejáratnál valakit fél információkra épülő mesékkel, vagy inkább megértően állsz a kérdéshez pont azért, mert annyira nem is ismered az illetőt Ahogy egy sztorihoz hozzá lehet tenni többféle epés megjegyzést, úgy legalább ennyi pozitívumot is oda lehet fűzni.
Ha képes vagy arra, hogy esetenként erre is gondolj, akkor záros időn belül megváltozik majd a személyiséged és a hozzáállásod.
Tényleg az lenne a legjobb, ha mindenki elfogadná, hogy az összes ember a saját életéért felelős, és ebbe senki nem is akarna beleszólni.