Ami egy embernek üzleti siker, az mindenki másnak a házban áldozat lehet. Hol vannak az egyéni és a közösségi érdek határai, és melyik nyom többet a mérlegen?
VIDEO Év végi fejlődés horoszkóp: ez az, amit még idén kell megfejlődnöd
Nemrég társadalmi egyeztetést kezdeményezett a kormány a magánszálláshelyeket érintő jogszabálytervezetről, ami kimondva-kimondatlanul az AirBnb szigorítását célozza meg. A tervezet egyik legjelentősebb módosítása szerint a magánszálláshelyek tételes átalányadója évi 38.400 forintról évi 150 ezer forintra nő azokon a településeken, ahol előző előtti évben legalább kétmillió vendégéjszakát töltöttek turisták és egyéb utazók. Mindez jelentősen megnöveli az AirBnb üzemeltetőinek költségeit. (Bár feltehetően egy sikeres magánszálláshely tulajdonosai azért még ezt az összeget is kényelmesen ki tudják gazdálkodni).
Az ennél is többeket meglepő és lényegesen szigorúbb módosítás szerint viszont 2025. január elseje és 2026. december 31-e között Budapesten nem vehető nyilvántartásba új magánszálláshely.
Hogy az AirBnb szabályozására valamilyen szinten szükség van, az ezen a ponton, azt gondolom, már nem lehet kérdés. A Magyar Turisztikai Ügynökség szerint 2023-ban, egyetlen év alatt 32 százalékkal nőtt Budapesten azon szálláshelyek száma, amelyek fogadtak vendégeket, és Budapesten már több AirBnb-típusú szoba van, mint ahány szállodai szoba.
És hogy ez mennyire sokakat érint, és milyen sokak életét befolyásolja, azt jól mutatja az is, hogy a társadalmi egyeztetés ideje alatt mekkora vita bontakozott ki az „árbíenbézéssel” kapcsolatban.
A néhány évvel ez előtt jópofa alternatív szálláslehetőségként induló kezdeményezés kétségtelenül túlnőtte eredeti kereteit. Ma már jóformán lehetetlen olyan belvárosi házat találni, amiben ne lennének AirBnb-n hirdetett lakások, sőt az ingatlanhirdetésekben is gyakran hívószó az, hogy a lakás ideális rövidtávú kiadásra.
Érthető módon azonban a házban állandóan lakóknak ez nem feltétlenül szolgálja az érdekeit. Azon túl, hogy az állandóan cserélődő turisták biztonsági kockázatot jelenthetnek, az AirBnb-zésre használt lakásoknak nincs “gazdája” sem. Nyilván, amikor egy épület ügyes-bajos dolgairól van szó, egészen mások a szempontjai azoknak, akik csupán egy üzleti lehetőséget látnak az ingatlanban, de legfeljebb két utazó között takarítani járnak oda (vagy még azt sem, mert már kiszervezték ezt egy takarítócégnek), és azoknak, akik otthonukként tekintenek a házra.
Arról nem is beszélve, hogy amikor a kisebb méretű, belvárosi lakások felkerültek a befektetők érdeklődési palettájára, az az árukat is jelentősen megemelte. Értelemszerűen azok, akik első önálló otthonukat keresik, nincsenek versenyhelyzetben azokkal, akik sikeres vállalkozóként a pénzüket készülnek befektetni.
Ez a helyzet pedig gyorsan ahhoz vezet, hogy aki éppen elindulni készül az életben, vagy csak próbál boldogulni valahogyan a mindennapokban, az rosszabb lakásokba szorul (ha egyáltalán bármit meg tud engedni magának), a vagyonosak pedig megszerzik maguknak a jobb ingatlanokat, amikből aztán még tovább gyarapítják a pénzüket.
Nem nehéz ebből a szempontból az “átlagos” lakókkal vagy lakáskeresőkkel szimpatizálni. Ugyanakkor arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy a szabad piacnak vannak előnyei, és minden országnak jót tesz az gazdasági szempontból, ha a vállalkozóinak ideális környezetet teremt. És bár abban hiszek, hogy mindenkinek anyagi képességeinek megfelelően kellene hozzájárulnia a közügyekhez (röviden: akinek több pénze van, az fizessen több adót), abban nem, hogy büntetést is érdemel valaki, mert anyagilag sikeresebb, mint mások. Márpedig sokan esnek abba a hibába, hogy ebből az érzelemből indulnak ki, amikor az AirBnB kérdése szóba kerül, és nem fair megoldást, inkább elégtételt keresnek.
Te mit gondolsz? Van helye az AirBnb-nek a társasházakban?
Nyitókép: Guven Ozdemir/istockphoto.com
10 csodaszép európai airbnb medencével
