A dogonok Észak-Afrikában, Maliban, a Bandiagara-fennsík közelében, a Niger-folyó kanyarulatában élnek. Eredetmondáik által váltak közismertté. Valódi eredetüket homály fedi, ám sok érdekes dolog van, amire érdemes kicsit odafigyelni. A földönkívüliekkel hozzák őket kapcsolatba. Az antropológusoknak komoly fejtörést okoz az, hogy olyan tudás birtokában vannak, melyeket egy primitív nép logikus emberi számítás szerint nem ismerhet…
VIDEO Nagy éves horoszkóp 2025: így alakul az éved személyes és munkahelyi fronton
Az ötven évenkénti ünnep
A törzs tagjai úgy hiszik, hogy a Po Tolo csillagról származó Amma istentől erednek. Hitük szerint ötven évenként áthalad az égbolton egy láthatatlan csillag egy másik, fényes csillag előtt, ami a mi ismereteink szerint a Szíriusz. Ilyenkor ülik meg a Szingi ünnepet – ötvenévenként. Ehhez egy maszkot használnak, mely tíz méter magas, kígyó formájú.
A szertartás végén ezt egy titkos barlangba rejtik. A Po Tolo csillag a földről nem látszik, ám számítások alapján bizonyított a léte, Sirius B-nek nevezték el 1862-ben.
A titokzatos Sirius-B
A Sirius egy kettős csillag. A Sirius-B 51 évnyi pályán kering a Sirius körül, egy ,,fehér törpe”, mivel nagyon kicsi és nagyon tömör. Pont ilyennek jegyezték fel a dogonok is. A dogonok egy másik csillagról is tudnak, amit Emma-nak neveznek. Úgy hiszik, ez a csillag könnyebb, és nagyobb pályán kering.
Ekörül van a pályája annak a bolygónak, melyről Nommo, az ősapa származik. Ami érdekes, hogy az ősapa fogalma egyben az ősanyát is jelenti, mivel úgy vélik, egymaga nemzett nyolc gyereket, melyektől a dogonok nyolc törzse származik.
Furcsaságok
Néhány tudós úgy gondolja, hogy a dogonok a francia gyarmatosítás során jutottak az információkhoz a Tejútról, a Szaturnuszról, a Holdról, ám ez a feltevés azért nem helytálló, mert a mítosz maga, sokkal régebbi keletű, mint az az időpont, amikor a gyarmatosítók megjelentek.
A cikk folytatódik, lapozz!