Rengeteg dolog készül a világon műanyagból, és bár sok gyártó megpróbál már egészségre kevésbé ártalmas termékeket előállítani, a szomorú tényen, hogy mennyi műanyag felhalmozódik a világban, sajnos nem változtat. Azt még nem tudni, mekkora katasztrófa felé közeledünk, ha hagyjuk, hogy bolygónkon úrrá legyen a megszámlálhatatlan tonnányi műanyag, de egy biztos, elsöprő pusztítást végez már most is, akár a növény- és állatvilágot, akár a felhalmozott hulladékmennyiséget, akár saját egészségünket vesszük alapul. Brutális – műanyagokat értintő – adatok és tények után kutattunk, a számszerűsített eredmények hallatán pedig kinyílik a bicska a zsebünkben. Sokkoló adatok következnek.
VIDEO Év végi fejlődés horoszkóp: ez az, amit még idén kell megfejlődnöd
1/6 Az újrahasznosítatlan műanyagok
Az ENSZ környezetvédelmi programja szerint évente 300 millió tonna műanyagot állítanak elő, de nem mindent hasznosítanak újra, hiszen mindössze 9%-kal foglalkoznak a továbbiakban. A 300 millió tonna műanyagból percenként körülbelül egymillió palackot vásárolunk – ez hihetetlenül magas arány.
Az Ecowatch tudományos alapú szakértői közössége szerint évente 500 billió és egy trillió műanyag zacskót használnak el világszerte. Mivel ez rendkívül nagy szám – olyan magas, hogy szinte bele sem lehet gondolni.
Számos országban betiltották már a műanyag zacskók használatát, és az egyes boltok és élelmiszerláncolatok igyekeznek inkább a papírtasakokat és egyéb környezetbarát tárolási alkalmatosságokat előnyben részesíteni. Ha pedig mégis műanyag zacskót árulnának, azt már pénzért teszik, hogy elriasszák a vásárlókat ettől az alternatívától. Kenyában például 2017-ben szigorú szabályt és törvényt vezettek be erre vonatkozóan: akit műanyag zacskó előállításán vagy értékesítésén kapnak, az óriási pénzbírságot vagy akár börtönbüntetés kaphat.
A Világgazdasági Fórum tanulmánya megállapította, hogy a műanyag csomagolások 32%-a az óceánokban landol, ez pedig olyan, mintha percenként egy egész szemeteskocsinyi műanyagot öntenének egyenesen az óceánba. Azt pedig mind tudjuk, hogy a műanyagok milyen hatással vannak a vízi állatok és növények élővilágára. Sőt, a National Geographic felmérése szerint a strandokon és tengerpartokon található szemét 73%-a csakis műanyagból áll, mely az elhajigált termékekből tevődik össze, de van itt palack, cigarettacsikk, élelmiszer táskák és egyéb káros, környezetszennyező anyag is még a listán.
A világ globális kihívásaival foglalkozó Ellen MacArthur alapítvány és a Világgazdasági Fórum közös jelentése alapján megerősítést nyert, hogy amennyiben ilyen mennyiségben és minőségben használjuk fel az egyes műanyag termékeket, több műanyag lesz a természetes vizeinkben, mint hal. A két szervezet előzetes jelentése szerint 2050-re (és addig nincs már 30 év sem...) az óceánokban 937 millió tonna műanyag és 895 millió tonna hal fog úszkálni.
Az Enviromental Pollution nemzetközileg lektorált kutatási cikkeket közzétevő folyóirata szerint egy átlagos ember éves szinten 70 000 mikroműanyagot juttat a szervezetébe. A téma kapcsán egy brit kutatócsoport ragacsos felülettel rendelkező petri-csészéket tett három brit otthonba az étkezésekhez szánt tányérok mellé. Nem telt el 20 perc sem, és az említett mintavevő csészékben átlagosan 14 mikroműanyag részecske halmozódott fel. Ha ezt vesszük alapul, végül is kijön az évi 70 000 darab, de akkor is félelmetes maga a tény, hát, még milyen káros az egészségünk szempontjából!
A Proceedings of the National Academy of Sciences amerikai folyóiratban lektorált kínai tanulmányból kiderült, melyet Yiming Peng és Peipei Wu, a Nanjing Egyetem munkatársai végeztek, hogy a Covid jócskán befolyásolta a műanyag felhasználás mértékét a világban – köszönhetően a sok védőfelszerelés, maszk, kesztyű és egyéb termék tömeges előállításának.
A kínai kutatók megállapították, hogy a Covidból 25 900 tonnányi műanyag szivárgott az óceánokba (csak, hogy értsük, ez egy 2000 emeletes busznak felel meg körülbelül). Ez pedig halálos végkimenetelű is lehetett számos állatnak. Például kutatók találtak egy halat, mely beszorult egy orvosi kesztyűbe és elpusztult, de egy elhullott Magellán pingvin gyomrában is találtak műanyagot, ugyanis az állat halálát vélhetően egy lenyelt PFF-2-es maszk okozta. A hatalmas mennyiségű hulladék 46%-a Ázsiából származott, ezt követte 24%-kal Európa, valamint az USA 22%-kal.