Véleménycikk: Schuszter Borka
Általános iskolában meglett embernek tűnik egy 20 éves, és a gimi alatt feszengve állunk a koros harmincasok mellett. Aztán, ahogyan öregszünk, persze változik az elképzelésünk arról, hogy ki is számít felnőttnek. De a 40 azért mégis egy olyan kor, amiről mindig azt hittem: addigra majd már tudom, mit csinálok.
A harmincas éveid végére állítólag már ismered magad, tudod, mit akarsz, vannak határaid, magabiztosan mondasz nemet, tudod, hogyan kell bánni a pénzzel, a kapcsolatokkal, a munkával, a gyerekeddel, az életeddel. És ha minden jól megy, valahogy még az is kiderül, pontosan miért vagy itt.
Hát… Én majdnem negyven vagyok, és lenne néhány kérdésem. Olvass még a témában
Ezt hozza 2026. október 12. a numerológia szerint: szabadság és változás
Ezt hozza 2026. október 13. a numerológia szerint: gondoskodás és szeretet
Szeretem a barátnőimet, de nem vagyok hajlandó mindenkivel egyszerre utazni – és erről nyíltan beszélnünk kéne
„Hónapokig nem jöttem rá, mi az a zaj hajnal 3-kor” – Szomszédok, akik mintha a pokolból költöztek volna mellénk
Egyáltalán mit is akarok?
Erről egészen biztosan azt gondoltam, hogy idővel meglesz a válasz. Gyerekként azt hittem, felnőttként majd lesz egy viszonylag stabil elképzelésem arról, milyen életet szeretnék. Aztán rájöttem, hogy ez folyamatosan változik.
Van, amiről tíz éve még azt hittem, nélkülözhetetlen számomra, ma pedig egyáltalán nem érdekel. Más dolgokkal kapcsolatban pedig csak most jöttem rá, hogy mennyire fontosak. És még mindig vannak olyan napok, amikor egyszerre szeretnék nyugalmat és kalandot, biztonságot és szabadságot, kiszámíthatóságot és valami teljesen újat.
Baj ez? Talán igen… Talán így van ezzel mindenki más is, csak nem meri beismerni, nehogy 40-hez közeledve ne tűnjön elég komoly felnőttnek.
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Kedd reggel elküldjük a hét legolvasottabb Életmód-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
